Az utóbbi években mind a betegség keletkezéséről, mind a kezelés lehetőségeiről új információk láttak napvilágot, melyek megváltoztatták a betegségről kialakult képet. Időszerű, hogy az új ismeretek birtokában összefoglaljuk a mellékvese megbetegedésének legfontosabb ismereteit.
Mi az a mellékvese?
A mellékvese a jobb és a bal vese közvetlen közelében található, egészséges vadászgörényekben kb. 6-9 mm hosszúságú páros szerv. A mellékvese alapvető feladata különböző hormonok termelése. A mellékvese külső része, a kéreg termeli az ún. szteroid hormonokat, melyek egy része a stresszes helyzetekben segíti a szervezet működését (stresszhormonok), míg más részük a here és petefészek hormonjaihoz hasonló hatású (nemi hormonok). A mellékvese középső területe, a velő termeli az adrenalin és noradrenalin nevű hormonokat, melyek főleg izgalom, vagy veszély esetén képződnek fokozott mennyiségben.
Miért alakul ki vadászgörényekben gyakran a mellékvese megnagyobbodása, daganata?
A mai napig nincs minden kétséget kizáró bizonyíték a mellékvese megbetegedés kiváltódásának pontos okáról, okairól. A kutatók döntő többsége megegyezik abban, hogy az ivartalanításnak (korai ivartalanítás?) , és a fokozott megvilágításnak (lakásban való tartás) szerepe van a betegség kialakulásában. Természetes körülmények között tavasszal,a fokozódó mennyiségű napsütés hatására az agy hormontermelő mirigye (agyalapi mirigy) olyan hormonokat kezd termelni ( FSH /follikulus stimuláló hormon/, LH /luteinizáló hormon/ ), melyek a nőstények petefészkeit, illetve a hímek heréit nemi hormon termelésre serkentik.
Az emelkedett nemi hormonok hatására megindul a párzási időszak. A mellékvesében sok olyan sejt található, ami a heréhez, vagy a petefészekhez hasonlóan nemi hormonokat termel, és ezek szintén az agy FSH, és LH hormonjai hatására aktiválódnak. Ivartalanított görényekben fokozott FSH és LH termelés alakul ki, és ezen nagy mennyiségű agyi hormonok a herék és petefészkek hiányában teljes hatásukat a mellékvesén fejtik ki.
Az ekképp folyamatosan "izgalmi állapotban lévő" mellékvese megnagyobbodhat, daganatosan elfajulhat. A másik kiváltó ok a betegség kialakulásában a lakásban való tartás lehet, illetve az, hogy ha besötétedik, felkapcsoljuk a villanyt. A vadászgörényeknek nagyon fejlett tobozmirigye (a fényre érzékeny hormontermelő szerv) van, mely a napi 8-10 óránál hosszabb megvilágítás hatására aktiválja az agy FSH és LH termelését. Mivel a lakásban tartott görények általában télen is a nap nagy részét világosban, melegben töltik, joggal "gondolhatja a szervezet", hogy nyár van, és próbálja a nem létező heréket, és petefészkeket hormontermelésre ösztönözni, ami ebben az esetben is a mellékvese aktiválódását okozza.
A megbetegedés fokozatai
A mellékvese megbetegedésének 3 fokozatát különböztetjük meg. Legenyhébb esetben a normális mellékvese-szövet mennyisége nő meg, ebben az esetben szövet túltengésről (hyperplasia) beszélünk. Ennél rosszabb ha görényünknek adenomája van, ez a mellékvese jóindulatú daganata, és végül a legrosszabb ha rosszindulatú daganattal, karcinómávalkell szembenéznünk...
Mik lehetnek a mellékvese megnagyobbodás tünetei görényekben?
A kutyákkal és az emberrel ellentétben a mellékvese fokozott hormontermelése görényekben nem a stresszhormonok túltermelődésében mutatkozik, hanem a nemi hormonok aktivitása fokozódik a szervezetben.
A legjellemzőbb tünet a szőrhullás, ami általában az állat farkán kezdődik, majd fokozatosan alakulnak ki a kopasz területek a háton, hason, mellkason. A fejen és a lábakon általában több-kevesebb szőr megmarad. A szőrhullás gyakran késő télen, kora tavasszal kezdődik, nyárra fokozódik, és előfordul, hogy az első évben ősszel a szőr még visszanő. Ebben az esetben is újra, súlyosabb formában jelentkeznek a tünetek a következő évben.
Nőstényekben gyakran jelentkeznek az ivarzáshoz hasonló tünetek, melyek közül legfeltűnőbb a péra nagyfokú duzzanata. Hímekben a hormonhatásra jelentkezhet párzási viselkedés, vagy agresszió, a megnövekedett prosztata pedig vizeletürítési problémákat, akár teljes elzáródást is okozhat. Más kevésbé jellegzetes tünetek is jelentkezhetnek, mint pl. gyengeség, kedvetlenség, elvékonyodó bőr, sorvadó izomzat stb., ezek azonban számtalan más betegségben is kialakulhatnak, nem feltétlenül jelentik a mellékvese érintettségét.
Hogyan diagnosztizálható vadászgörényekben a mellékvese megbetegedése?
A jellemző tünetek alapján felvetődik a gyanú a mellékvese fokozott hormontermelésére, de mivel más betegség is okozhat hasonló tüneteket, különböző vizsgálatokkal meg kell erősítsük gyanúnkat. A legbiztosabb módszer a betegség bizonyítására a teljes mellékvese hormonpanel lenne, melyben a vérből öt, a mellékvese által termelt hormonszintet vizsgálnak.
Ez az összetett vizsgálat sajnos hazánkban jelen pillanatban egyetlen laboratóriumban sem elérhető, általában csak egy-két hormonszint meghatározását végzik. Éppen ezért a vér hormonszintmérések mellett minden esetben el kell végezzük a hasüreg ultrahangos vizsgálatát is.
A mellékvese túlzott hormontermelése, vagy daganata általában a szerv megnagyobbodásával jár, mely ultrahangvizsgálattal detektálható. A jellemző tünetek, és a megnagyobbodott mellékvese alapján nagy biztonsággal diagnosztizálható a megbetegedés. A mellékvese vizsgálatával egyidőben javasolt teljes körű hasi ultrahangvizsgálatot, vérvizsgálatot, és röntgenvizsgálatot is végezni, az esetlegesen fennálló egyéb megbetegedések feltárására (inzulinoma, szívbetegség, lép megnagyobbodás veseelégtelenség stb.). Különösen fontos a teljes körű kivizsgálás abban az esetben, ha a daganatos mellékvese műtéti eltávolítása mellett döntünk.
A mellékvese megbetegedés gyógykezelése, a megelőzés lehetőségei
A mellékvese megnagyobbodás gyógykezelésére vadászgörényekben alapvetően két hatékony módszer létezik. Az egyik a műtéti eltávolítás, a másik a gyógyszeres kezelés. Az, hogy melyik módszert alkalmazzuk függ attól, hogy bal-, vagy jobboldali az elváltozás (esetleg mindkét oldali), mennyi idős az állat, van- e valamilyen egyéb betegsége, és függ attól is, hogy az állat tulajdonosa, illetve az állatorvos melyik kezelési módot részesíti előnyben. Véleményünk szerint ha lehetséges, a legjobb megoldás a problémát okozó mellékvese műtéti eltávolítása; de nem minden áron...
A műtéti eltávolítás vitathatatlan előnye, hogy akkor is gyógyulást hozhat, ha rosszindulatú daganatos elváltozással állunk szemben. Ezzel ellentétben a gyógyszeres kezelés csak a mellékvese hormontermelését függeszti fel (és ezzel szünteti meg a tüneteket) , és ha a mellékvese daganatos, később más jellegű problémákat is okozhat a növekedése (erek elnyomása, áttétképződés stb.). A bal mellékvese műtéti eltávolítása szinte minden esetben műtéttechnikailag megoldható, míg a jobb mellékvese a legnagyobb hasi véna közelsége miatt sokszor nem, vagy csak igen bonyolult és veszélyes műtét keretében távolítható el. Mindkét mellékvese érintettsége esetén együttes eltávolításuk hormonhiánnyal járó betegség, Addison-kór kialakulásához vezethet, ebben az esetben szükség lehet hosszabb-rövidebb időn keresztül adott hormonkiegészítésre.
A műtéti megoldás ellen szól, ha az állatnak egyidejűleg más betegsége is van (pl. szívbetegség), vagy ha idős (több mint 6-7 éves). Mindezek alapján ideális alany a műtétre a nem idős, jó állapotban lévő, más betegségektől mentes vadászgörény, melynek csak baloldali mellékvese megnagyobbodása van.
Szerencsére nagyon sok "mellékvesés-görény" beletartozik ebbe a kategóriába. Minden más esetben a műtét esetleges elvégzése egyedi megfontolást igényel vagy választhatjuk a gyógyszeres kezelést.
Többféle gyógyszeres kezelés létezik a vadászgörények mellékvesehormontermelésének csökkentésére, de ma már egyértelműen az ún. GnRH agonista hatású implantátum beültetése számít korszerűnek. Ez az implantátum egy apró kapszula, melyet egy speciális eszköz segítségével az állat bőre alá juttatunk . Ebből a kapszulából a lassan, hónapok, évek alatt felszabaduló hatóanyag kikapcsolja az agy FSH és LH termelését (lásd fent), aminek következtében a mellékvese hormontermelése csökken.
Ez nem csak kóros mellékvese esetében igaz, hanem az egészséges mellékvesére is hasonló hatással van az implantátum, ami a vizsgálatok szerint megakadályozza a mellékvese megnagyobbodását, tehát a betegség megelőzésére is alkalmas. Ugyan ez a gátló hatás a petefészkeken, és a heréken is megjelenik műtétileg nem ivartalanított állat esetén, aminek következtében a nemi mirigyek hormontermelése csökken, ivarsejttermelése leáll, tulajdonképpen az implantátum behelyezésével az ivaros állatot időlegesen, műtét nélkül ivartalanítottuk.
Mivel jelenlegi tudásunk szerint az implantátumból felszabaduló anyag semmilyen káros hatással nem rendelkezik, megvalósítható vele a kockázatmentes, nem műtéti ivartalanítás, ami ráadásul még a mellékvese megbetegedését is megelőzi. Az implantátum hatása kb. 1,5 év (8-20 hónap), ezután egy újat kell beültetni az állatba.
Vadászgörények állat-egészségügyi ellátása a Lőrinci Állatorvosi Rendelőben
Rendelőnkben mind egészséges vadászgörények betegségmegelőző, mind pedig beteg társaik gyógyító ellátását vállaljuk. Betegségmegelőzés keretében végezzük a görények vakcinázását,féreghajtását, táplálkozási és állattartási szaktanácsadást, speciálisan görényeknek kifejlesztett tápok forgalmazását. Az esetlegesen meglévő kóros elváltozások idejében történő felderítése érdekében az éves vakcinázás előtt minden esetben teljes fizikális vizsgálatot végzünk, de ezen felül 4 éves kortól javasoljuk évente az időskori laboratóriumi, és kiegészítő vizsgálatok elvégzését is (vérvétel, hasi ultrahang, mellkas röntgen).
Ezekkel a szűrővizsgálatokkal a legtöbb időskori "görénybetegség" idejében felismerhető, és kezelhető. Beteg vadászgörények esetében mindig törekszünk a pontos diagnózis felállításához, ehhez rendelkezésünkre áll korszerű ultrahang berendezés, röntgen, EKG, világszínvonalú laboratóriumi szolgáltatások (hazai, német, és angol laborokba történő mintaküldéssel). Megfelelő szakmai és technikai háttér áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a betegségek döntő többségét helyben kezelni is tudjuk.
