Szívférgesség: 2019-ben lesz 10 éve, hogy leírták az első, Magyarországon belül szívféreggel fertőződött kutya esetét. 2015. óta az Alföld, valamint az ország többi síkvidéki területe is hivatalosan endémiás területnek minősül, azaz a betegség itt állandóan jelen van. Ennek oka, hogy a betegség fennmaradáshoz kiválóan megfelelnek hazánkban a vadon élő kutya félék is: róka, aranysakál, farkas. A felszíni vizekkel sűrűn tarkított alföldi területek pedig ideálisak a betegség terjesztéséhez szükséges szúnyogoknak.
A szívféreg állandósult megtelepedése és a változó éghajlati körülmények okozta további terjeszkedése miatt, a szűrővizsgálatok, védekezés és a terjedés megakadályozása még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a hazai felelős kutyatartásban, mint valaha!
Tapasztalataink alapján a betegség létezésével a kutyatartók nagy része tisztában van. Azonban azok tábora, akik tudatosan, és megfelelően védekeznek is a betegség ellen, már jóval szűkebb. Vegyük hát át lépésről-lépésre a legfontosabb tudnivalókat!
Ha a betegség kimutatására, vagy a védekezésre kíváncsi kattintson ide: szívférgesség kimutatása, kezelése és megelőzése - 2. rész
A szívféreg (Dirofilaria immitis) fejlődése
A szívféreg kutyafélékben (hazánkban ezek a kutya, aranysakál, vörös róka, szürkefarkas) élősködő, nagyméretű fonálféregfaj. A kifejlett hím férgek kb. 15 cm-esek, a nőstények azonban 25-40 cm hosszúra is megnőhetnek. A Dirofilaria immitis alkalmanként megtelepszik macskafélékben, vagy akár emberben is. Ezek rendszerint abortív fertőzések, azaz a féreg „nem jut ki” a gazdából, benne hosszabb-rövidebb időn belül elpusztul.
A szívféreg közvetett fejlődésű parazita. Ez azt jelenti, hogy több állatfaj is szükséges a fejlődéséhez. Más szóval végleges- és köztigazdái vannak.
(fotó: róka)
Végleges gazdái kizárólag a kutyafélék. Ugyanis csak ezekben a fajokban alakulnak ki ivarérett egyedek. Ha egy kutyán belül jelen van kifejlett (adult) hím és nőstény szívféreg is, azok szaporodni fognak. A nőstény Dirofilaria immitis első stádiumú lárvákat, ún. microfilariákat (ejtsd mikrofilára) hoz a világra, amiket közvetlen a véráramba juttat.
A microfilaria, a szívféreg mikroszkopikus alakja. 1-2 hónapig életképes a végleges gazdában, betegséget nem okoz. Számuk napszaktól függően változik. A nőstények ugyanis a lárvák világra hozatalát a szúnyogok repüléséhez igazítják. Legnagyobb mennyiségben 18 és 22 óra között keringenek microfiláriák a vérben.
Ha a férgek szempontjából minden jól alakul, a mikrofiláriát felveszi vérszívás közben egy szúnyog. Az ún. valódi szúnyogok (temérdek sok fajuk van) ugyanis a D. immitis köztigazdái. Csak és kizárólag ezekben az ízeltlábúakban képesek tovább fejlődni a szívférgek. Ha más vérszívó fogyasztja el őket, az ifjú férgek elpusztulnak.
Megfelelő szúnyogban, a megfelelő hőmérsékleten (kb. 26°C) a mikrofiláriákból, kb. két hét alatt, fejlődnek ki a fertőzőképes harmadik stádiumú lárvák. A lárvák fejlődése 14°C alatt szünetel, tehát hideg időben nem terjed a betegség. A szúnyogokon belül hibernálódnak a féreglárvák is.
(fotó: szúnyog)
A szúnyogokból vérszívás során, a hármas stádiumú lárvák behatolnak a melegvérű gazdába. Ezt követően a gazdaállat szövetei között vándorolnak, és fejlődnek. Nagyjából 3-6 hónap elteltével foglalják el végleges helyüket a kutya tüdejének nagy ereiben és a jobb szívfélben. Klasszikusan a kutyafélék szervezetében érik el kifejlett formájukat, ahol akár 4-7 évig is életben maradnak. Ha jelen van nőstény és hím féreg is, a kör kezdődik elölről.
A szívférgesség okozta bántalmak
Kutyák szívférgessége
A Dirofilaria immitis okozta szívférgességet a parazita kifejlett alakjai okozzák. A vérben keringő microfilariák és a szövetek között vándorló alakok nem okoznak problémát.
A kifejlett alakok a tüdő vénás keringésében és a jobb szívfélben élnek. A betegség lefolyását tekintve krónikus, vagyis a fertőződés és az első tünetek megjelenése között évek telhetnek el.
A férgek puszta jelenléte és anyagcsere termékei roncsolják az erek és a szív falát. A szívbelhártya egyenetlenné válik, a szívbillentyűk záródása akadályozott lehet. Ez már önmagában súlyos szívbetegségnek számít. Emellett a tüdő ereinek fala megvastagszik, egyenetlenné válik, ez fokozott vérrögképződést okozhat, valamint nehezíti a vér áramlását.
A folyamat előrehaladtával tüdőfibrózis alakul ki, ez a tüdő keringését súlyosan befolyásolja. A fokozott megterhelés miatt a jobb szívkamra kitágul. A lassuló kisvérköri keringés miatt a nagyvérkör vénáiban pang a vér, ez test szerte ödémákat eredményez. A keringési zavarok a májat érzékenyen érintik, májfibrózis, később chirrosis (ejtsd cirrózis) alakul ki. A férgek által kibocsájtott toxikus anyagok és a keringési rendellenességek a veséket is súlyosan károsíthatják.
A beteg kutyák tünetei változatosak. Fáradékonyság, fokozatos soványodás, krónikus, száraz köhögés gyakori. Súlyos esetben ájulás, légszomj, nehezített légzés, ödémásodás, akár hirtelen elhullás is jelentkezhet.
Extrém fertőzöttség esetén a férgek bejutnak a hátulsó üres vénába is. Ez az ún. vena cava caudalis (ejtsd véna káva kaudálisz) szindróma. Ez az állapot súlyos keringési és légzési zavarokat, vörösvérsejt szétesést, vérfesték vizelést, majd pár napon belül elhullást eredményez.
Macskák szívférgessége
A macskák szervezete sokkal vehemensebben és eredményesebben reagál a szövetek között vándorló szívféreg lárvákra, ennek következtében azok elpusztulnak, csak nagyon ritka esetben fejlődnek kifejlett féreggé. A Dirofilaria immitis számára a macskafélék zsákutcák, nem képesek fertőzőképes utódokat létrehozni ezekben a gazdákban.
(fotó: sakál)
A szívférgesség macskákban hasonló kórlefolyással, szinte azonos tünetekkel jelentkezik, mint kutyákban. A kisszámú felnőtt féreg és a mikrofiláriák hiánya miatt a diagnózis nagyon nehéz.
Szívféreg emberekben
Az emberi szervezet még a macskafélékénél is mostohább körülményeket biztosít a szövetek között vándorló lárvák számára. A férgek csak ritkán jutnak el a tüdőszövetekig. Ha el is jutnak, itt rövid időn belül elpusztulnak. Az elhullott parazitákat a szervezet kötőszövetes tokkal zárja körül. Mellkasi röntgenfelvételeken ez összetéveszthető egyéb gócos képletekkel. Leírtak már kifejlett alakot emberben is, de az Óvilágban ez iszonyatosan ritka esetnek számít.
Tünetek nincsenek, vagy csak nagyon enyhék: száraz köhögés, nehezített légzés, ritkán asthma vagy mellkasi fájdalom.
Összefoglalva. A szívférgesség ma Magyarországon, egy jelen lévő, súlyos betegség. Főleg kutyákat fenyeget, de alkalmanként macskákat is megbetegít. A betegség fennmaradását a végleges gazda kutyafélék biztosítják, terjedésükhöz pedig szúnyog köztigazdákra van szükség. A kifejlett férgek elpusztítása igen körülményes, mindenképpen a megelőzésre kell fordítani a hangsúlyt!
A betegség kimutatásáról, kezeléséről és a megelőzésről következő cikkünkben olvashat: Szívférgesség kimutatása, kezelése és megelőzése - 2. rész
