A pajzsmirigy egy hormontermelő szerv. A gége falát alkotó pajzsporcon helyezkedik el, nevét is innen kapta. Kétféle hormont termel, egyik a pajzsmirigyhormon (tiroxin; T4), a másik a kalcitonin, utóbbi a vér kalciumszintjét szabályozza.
A tiroxin a szervezet anyagcseréjét serkenti. Részt vesz a hőháztartás szabályozásában, a kültakaró egészséges működésében nagy szerepet játszik. Fontos szerepe van az egyedfejlődésben, különösen az idegrendszer megfelelő kialakulása során.
A pajzsmirigyhormon termelődését az ún. hipotalamusz-hipofízis tengely szabályozza. A hipotalamusz az agy egyik része, amely, többek között a TRH (tiroxin felszabadító hormon) nevű molekulát termeli. A TRH az agyalapi mirigy (hipofízis) sejtjeiben serkenti a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon) termelődését. A TSH a pajzsmirigyben fokozza a tiroxin leadását a vérkeringésbe. A szervezet növekvő tiroxin szintje gátolja a TRH és a TSH szintézisét, ezáltal a folyamat önszabályzó.
A hormonzavar a tiroxin túl sok vagy túl kevés termelődésében mutatkozhat meg. Attól függően, hogy a hormontermelés melyik stádiuma sérül, megkülönböztetünk első-, másod-, és harmadlagos hypothyreosist. Ha maga a pajzsmirigy működése miatt csökken a tiroxin szint, akkor elsődleges-, ha a TSH szint miatt, akkor másodlagos-, ha pedig a TRH miatt, akkor harmadlagos pajzsmirigy alulműködésről beszélünk.
Az alapján, hogy az élet mely szakaszában alakul ki a probléma, lehet veleszületett vagy szerzett pajzsmirigy alulműködés.
1.) Veleszületett pajzsmirigy alulműködés
Veleszületett pajzsmirigy alulműködés esetén a tünetek másak, mint a felnőtt korban jelentkező formánál. A kölykök már úgy jönnek világra, hogy hordozzák a pajzsmirigy törpeség tüneteit (kreténizmus).
Az ilyen kölykök mozgásszervei rendellenesek (rövidek, a csontok görbék, az ízületek duzzadtak, fájdalmasak lehetnek), koponyacsontok torzan fejlődnek ki, a szőrzet hiányos, a bőr sötét színű, a légzés nehezített, olykor a különböző testüregek (has, mellkas, szív) vízzel telítődése, vagy az egész test ödémásodása figyelhető meg. Sajnos az ilyen kicsinyek hosszútávú életben maradásának esélyei csekélyek.
Számos fajtánál (úgymint óriás schnauzer, papillon, foxterrier, stb.) kimutatták már a betegségért felelős gént, így náluk genetikai teszttel a szülőpárok szűrhetőek.
A betegség kialakulhat úgy is, ha a szukát rosszul táplálják a vemhesség ideje alatt: fehérjében és jódban szegény eleséget kap. Remélhetőleg napjainkban ilyen esettel már nem kell találkoznunk.
2.) Szerzett pajzsmirigy alulműködés
Szerzett pajzsmirigy alulműködésről akkor beszélünk, amikor a hormontermelés az állat élete során valamilyen kóros hatás miatt zavart szenved (pl. gyulladás, daganat, fertőzés, stb.).
A TRH és TSH termelés zavarait általában az agyalapi mirigyet vagy az agyat érintő daganatos vagy traumás folyamatok okozzák. Állatorvoslásban ritkák, de gondolni kell rájuk!
Jóval gyakrabban találkozni azonban magának a tiroxin termelésnek a zavarával. Ennek háttere jelenleg kevéssé tisztázott, de nagyon valószínűnek tűnik, hogy az esetek zömében pajzsmirigyet érintő autoimmun folyamatok okozzák.
Euthyreoid betegségek
Ezzel a kifejezéssel illetünk minden olyan kórformát, amikor a pajzsmirigyhormon termelés zavartalan, mégis kevés vagy alsó határérték közeli a tiroxin szint a szervezetben. Ilyen állapotot idézhetnek elő bizonyos más hormonális betegségek (pl. Cushing-kór), különböző anyagcsere zavarok, vagy hosszan tartó gyulladásos betegségek.
Mik a pajzsmirigy alulműködés tünetei?
A tiroxin hiányában számos szervrendszer működése sérül. Ezek közül a legfeltűnőbb és leggyakoribb szokott lenni a kültakarót és az anyagcserét érintő változások.
Emellett a hormonszint csökkenése jelentős befolyással van a keringésre, a szaporító szervekre, a mozgásszervekre, valamint a központi idegrendszerre, az idegrendszeren keresztül a szemekre.
A kültakarót érintő tünetek:
A hypothyreoid kutyák 80%-ánál jelentkezik valamilyen a kültakarót érintő elváltozás. Mivel gyakran fordul elő, és szembetűnő helyen van, a tulajdonosok általában ezt vehetik észre legkönnyebben. A pajzsmirigy alulműködés egy klasszikus szőrhiánnyal járó hormonális betegség. A tiroxin szint csökkenésével a szőrzet növekedése lassul vagy akár le is állhat, a minősége is megváltozik. A szőrhiányos (alopéciás) foltok szinte mindig szimmetrikusak, zömmel a törzsön és a végtagok külső felén jelennek meg. A fej és a lábvégek ritkán kopaszodnak.
Klasszikusnak mondható még az úgynevezett „patkányfarok”, amikor a szőr a farokról hullik ki. A szőrzet fakóbb színű lehet, az egész bunda zsíros kinézetű, fénytelen, gyakran korpázik.
A szőrhiányos területeken főleg, de máshol is, a bőr megvastagszik, sötét színűvé válik. Nagyon ritkán nyálkás anyaggal telt, apró hólyagok jelennek meg a kutyusok bőrén. Az elváltozások helyén a kültakaró könnyen elfertőződik, ilyenkor a gyulladás miatt az állatok vakaróznak.
Anyagcserét érintő tünetek:
A gazdik a kültakarót érintő elváltozások után az állatok megváltozott viselkedését ritkán a testsúly gyarapodást veszik észre. Ahogy korábban írtuk, a tiroxin az anyagcsere serkentésében jelentős szerepet játszik.
Hiányában a szervezet anyagcseréje lassul, a raktározó folyamatok válnak hangsúlyossá. Az ilyen állatok hízékonyak, ellustulnak, nincs kedvük sétálni, játszani, rosszul bírják a hideg környezetet, remegnek, gyengék.
Idegrendszert és mozgásszerveket érintő tünetek:
A pajzsmirigyhormon az idegek anyagcseréjét is befolyásolja. Hiányában az idegsejtekben lassabban halad az információ, mert kevesebb jelátvivő anyagot termelnek. A betegség tüneteként számtalan perifériás idegrendszeri tünetet leírtak már: arcideg bénulás, nyelési zavarok, nyelőcső kitágulás, egyensúlyzavar, tántorgó mozgás, végtagi reflexek lassulása, stb.
Az állatok lelassulnak, tompábbak lesznek, a hőháztartásuk megváltozhat (hőmérsékletük csökken, fázósak), vérnyomásuk csökkenhet az agyat érintő kóros folyamatok következtében.
Az izomzatra is hasonló hatással van a betegség, általában nem is nagyon lehet egyértelműen elkülöníteni az idegrendszert érintő tünetektől.
Mivel a tiroxin hiány miatt a vérben igen magas a zsírsavak aránya, a szemek szivárványhártyájában különböző zsírok rakodhatnak le. Az agyi idegek működési zavara miatt (kevesebb ingerület) száraz szem betegség alakulhat ki, ami súlyos szaruhártya betegségekhez, a szemgolyó perforációjához vezethet.
arcideg egyoldalú bénulása
Keringést érintő tünetek:
Viszonylag ritkán, a beteg kutyusok 15%-ánál jelentkezik a szívet és az érrendszert érintő elváltozás a tiroxin hiányában. A hormonszint csökkenésével a szívizomzat gyengül, nehezebben húzódik össze, valamint a szívverések száma csökken, ezt rutin vizsgálatok során nehéz észlelni.
Hosszú távon a hormon hiánya a szív üregeinek kitágulásához vezethet, ami súlyos kardiológiai betegség.
A tiroxin hiányában a vér zsír és koleszterin tartalma magasabb a normálisnál, ez érelmeszesedéshez vezethet, bár kutyák esetében ez igen-igen ritkán diagnosztizált betegség.
Hogyan lehet diagnosztizálni?
A kórelőzményben gyakran szerepelnek a megváltozott viselkedésre utaló tünetek: többet alszik, fáradékony, nem olyan játékos, stb. A betegség tünetei, főleg a kültakarót érintő elváltozások, viszonylag jellegzetesnek mondhatóak.
Ha a kórtörténet és az állat tünetei gyanút keltőek mindenképpen vérvizsgálatra van szükség. Érdemes ilyenkor minél szélesebb körű vizsgálatot végezni azért, hogy az esetlegesen a tiroxin szintet befolyásoló egyéb betegségeket felderítsünk vagy kizárjunk (euthyreoid kórformák).
Hypothyreoid állatok vérképében ritkán láthatóak eltérések, olykor vörösvérsejt képződési zavarok jelei láthatóak, ritkábban vérszegénység is. A biokémiai értékekben gyakrabban látni eltéréseket. A beteg állatok háromnegyedében magas zsírsav és koleszterinértékeket találunk.
Gyakran látható enyhe emelkedés a májértékekben, ez valószínűleg szintén a zsíranyagcsere zavarára vezethető vissza, azonban számos más hormonális betegségben is hasonló eltéréseket tapasztalni, ezért nem specifikus eltérés.
A pajzsmirigy hormon (T4) szintjét ki lehet mutatni a vérből. Igazából ez lesz a perdöntő laborérték, a gyanút keltő klinikai képpel egybevetve. Kézenfekvőnek tűnhet, hogyha a T4 alacsony akkor az állat pajzsmirigy alulműködésben szenved. Sajnos sokszor ez nem ennyire egyértelmű. Abban az esetben ha a T4 annyira alacsony, hogy kis túlzással „mérni sem lehet”, az kétséget kizárólag (a klinikai tünetekkel egybevetve) pajzsmirigy alulműködésre utal.
Olyan esetekben, amikor a tiroxin szintje az alsó határ közelében mozog, vagy nincsenek klasszikus tünetek, de alacsony a hormonszint, további vizsgálatok szükségesek. Ilyenkor ki kell zárni olyan betegségeket, amik másodlagosan a T4 szintet csökkenthetik, illetve a hormontermelés szabályzásában résztvevő többi molekula (TSH, ritkán TRH) mennyiségét is érdemes meghatározni.
A betegség kezelése
A pajzsmirigy alulműködésben szenvedő állatoknak életük végéig gyógyszeresen kell biztosítani a szükséges hormonszintet. Erre a célra számos állatorvosi készítmény elérhető. Ritka esetekben előfordul, hogy nem megfelelő az egyik gyógyszer egy adott állatnak, azonban egy másik kiválóan működik. Ennek az az oka, hogy a különböző készítmények felszívódása egyedenként eltérő lehet.
A kezelés megkezdését követően bizonyos időközönként, meghatározott időben kontroll vérvizsgálatokra van szükség.
A kezelt állatoknál a leggyorsabban az általános állapot rendeződik: újra energikusak, jó kedvűek, akár fogyhatnak is. A kültakarót érintő elváltozások átlagosan 2-3 hónap alatt rendeződnek. Leglassabban az idegrendszer regenerálódik, olykor fél évbe is beletelhet mire az idegi eredetű tünetek megszűnnek.
