A macska húgykövessége, húgyhólyag gyulladása
Sok macskatartó találja szembe magát azzal a problémával, hogy az állata gyakran jár az alomra, ott sokáig guggol, erőlködik, sokszor keservesen nyávog miközben vizeletet ürít, esetleg csöpögtet olyan helyeken is, ahol korábban nem szokott. A vizelet ilyenkor gyakran elszíneződött, véres, zavaros. Súlyosabb esetben, a macska az erőlködés ellenére sem tud vizelet üríteni, mert a húgycső a képződött húgykőtől, homoktól elzáródott. A vizeletürítési képtelenség életveszélyes probléma, melyet azonnal orvosolni kell, mert a vesék leállása, vagy a húgyhólyag megrepedése a macska elhullásához vezethet. A tüneteket kialakulásáért általában a húgyhólyag steril gyulladása a felelős. A betegség orvosi neve: A macska alsó húgyúti megbetegedése (angolul: Feline Lower Urinary Tract Disease, FLUTD)
Miért alakulnak ki macskákban a húgyhólyag gyulladása és a húgykő?
A steril húgyhólyag gyulladás kialakulásért macskában elsősorban a szervezetre ható stresszt tartják felelősnek. Hogy mi jelent stresszt az állat számára, azt sokszor igen nehéz kideríteni, lévén ők elmondani nem tudják, jelzéseiket pedig sokszor sajnos nem vesszük észre. Leggyakoribb ok a lakásban, inger- és mozgásszegény környezetben való tartás, illetve az elhízás. További problémát jelenthet lakásban tartott állatok esetén ha több cica van egy lakásban (akkor is lehet ez stressz, ha látszólag "jól kijönnek” egymással), ha kevesebb az alomtálca, mint ahány macska lakik együtt, ha az alomtálca elhelyezése az állat számára nem megfelelő, vagy nem cseréljük elég gyakran az alomanyagot, ha erős fertőtlenítőszerrel mossuk az alomtálcát, ha az alomanyag fajtája nem megfelelő az állat számára, ha az állat mozgás-és játékigénye nincs kielégítve, stb.
A húgyhólyag gyulladásának kialakulásában rendszerint nem játszik szerepet fertőzés (steril gyulladás), azonban elhanyagolt esetben súlyosbodhat a folyamat, elszaporodhatnak kórokozók is. A gyulladás miatt ideális körülmények jönnek létre húgykövek kialakulásához. A húgyhólyagban lévő finom, homokszerű szemcsék tömegével kerülhetnek a húgycsőbe, és ez elzárhatja a vizelet útját. Kedvezőtlen esetben az apró homokszemcsék egyre nagyobb húgykövekké nőhetnek (akár a húgyhólyag egészét kitöltő több cm-es húgykövekké is). Utóbbiakat már csak műtéti úton lehet eltávolítani. Ha a húgycső elzáródik az állat nem tud vizeletet üríteni, ami egyrészt a vérben kóros anyagcseretermékek felszaporodásával, veseelégtelenséggel járhat, másrészt a feszülésig telt húgyhólyag megrepedhet, a vizelet a hasüregbe kerülhet. Mindkét állapot azonnali állatorvosi beavatkozás nélkül az állat elhullását eredményezi.
Tévhitek a macska húgykövességével kapcsolatban
Régen azt hitték, és sok helyen még ma is olvasható, hogy a betegség ivartalanított kandúrokban fordul elő elsősorban. A húgyhólyaggyulladás tünetei nőstény, kandúr és ivartalanított macskákon egyaránt gyakran előfordulnak, de a húgycső elzáródása az anatómiai viszonyok miatt (hosszú és szűk húgycső) elsősorban kandúrokon jelentkezik. Az ivartalanításnak közvetlenül nincs köze a betegség kialakulásához. Korán ivartalanított kandúrokban a pénisz, és ezáltal a benne futó húgycső vastagsága kisebb lehet, ezáltal hajlamosabbak lehetnek a húgykövek okozta elzáródásra. A húgyhólyag gyulladás kialakulásánál azonban sokkal inkább számít az, hogy lakásban tartott vagy kijárós, esetleg csak kinti cicáról van-e szó? Mivel a bent tartott macskák többsége ivartalanított és ez a betegség elsősorban a kizárólag lakásban élő egyedeket érinti, az emberek sokszor az ivartalanítással hozzák összefüggésbe a betegséget, pedig a tartási mód sokkal jelentősebb kóroki tényező. Azoknál az állatoknál, akiknek lehetőségük van a szabad mozgásra és saját territórium birtoklására, nagyon ritkán találkozunk ezzel a komplex szindrómával.
Hogyan kezelhető a macska húgykövessége?
Az első tünetek jelentkezésekor érdemes mielőbb állatorvoshoz fordulni. Rendszerint szükség van a vizelet laborvizsgálatára, ezért azt célszerű otthon gyűjteni (az alomtálcát az alomanyag eltávolítása után is használja az állatok nagy része, így összegyűjthető a vizelet). Ha az állat általános állapota indokolja, a vizeletvizsgálat mellett vérvétel is javasolt. A vizsgálati eredmények függvényében lehet elkezdeni a gyógykezelést. Ha a macska képtelen vizeletet üríteni és a húgyhólyag nagyon erősen telt, a hasfalon keresztül végzett hólyagpunkcióval és a vizelet részleges leszívásával kerülhetünk el egy esetleges hólyagrepedést. Kevésbé telt hólyagnál, illetve a hólyagpunkció után, bódításban húgycsőkatétert kell pár napra behelyezni az állatnak, hogy a vizelet szabad elfolyását biztosítsuk. Ez igen kellemetlen procedúra mind az állat, mind a gazdi számára, mivel 2-3 napig bent kell tartani a macskát a lakásban, védőgallért kell viselnie (hogy a katétert ne szedje ki), és a vizelet ez idő alatt gyakorlatilag folyamatosan csöpög a katéteren keresztül.
Fontos megjegyezni, hogy a katéter behelyezéssel és a gyógyszerek adásával csupán a tüneteket enyhítjük, kezeljük, de a betegség kialakulásának okát, a stresszt, a tartási körülmények megváltoztatásával próbálhatjuk meg csökkenteni. A stresszfaktorok felderítésében és azok orvoslásában az állatorvos és a gazdik együttműködése szükséges. Sajnos ez a betegség (enyhébb-súlyosabb formában és változó gyakorisággal) gyakran végigkíséri az állat életét és a legnagyobb odafigyeléssel is gyakran csak annyi érhető el, hogy a panaszok ritkábban és enyhébb formában jelentkeznek. Ha az elzáródás ismételten jelentkezik műtéttel a kandúrok húgycsövének végső, szűk része kiiktatható, és így legalább az életveszélyes állapot kialakulása megelőzhető.
