A Leptospira egy spirál alakú baktérium, mely megbetegítheti a kutyákat, kérődzőket, sertéseket, sündisznókat, lovakat, rókákat, rágcsálókat és további fajok mellett az embert is, tehát zoonózis. A különböző szerotípusok különböző fajoknál eltérő súlyosságú panaszokat idézhetnek elő. A macskáknál nem okoz tünetet, de megtelepedhet bennük és üríthetik is!
A kutyák leptospirosisa - tünetek
A kórokozó felvétele megtörténhet szájon át fertőzött vizeletből, vetéléskori váladékokból, szennyezett természetes vizekből, szennyvizekből vagy hígtrágyából, de akár felázott vagy sérült bőrön keresztül is, ekkor a bőrön nem okoz semmilyen panaszt.
A fertőződés után sokszor tünetmentes maradhat. 2 évnél fiatalabb kutyáknál inkább a heveny, míg idősebb állatoknál a krónikus forma fordul elő.
Akut esetekben a fertőzés után 1 héttel láz, általános bágyadtság, étvágytalanság, sárgaság és hasi fájdalom jelentkezik, ez a forma főleg a máj károsodásával okoz panaszokat. A vizelet lehet barnás színű, hányás és véres hasmenés is előfordulhat. Súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek és vérzéses tüdőgyulladás is jelentkezhet, ekkor pár hónapos kölykökben gyorsan végzetes kimenetelűvé válhat a betegség.
| Életkor/Forma | Fő tünetek | További lehetséges tünetek |
|---|---|---|
| 2 év alatti kutyák / Heveny (akut) forma | • Láz • Általános bágyadtság • Étvágytalanság • Sárgaság • Hasi fájdalom | • Barnás vizelet • Hányás • Véres hasmenés • Idegrendszeri tünetek • Vérzéses tüdőgyulladás • Fiatal kölyköknél gyakran végzetes |
| Idősebb kutyák / Idült (krónikus) forma | • Kezdetben tünetmentes • Levertség • Étvágytalanság • Vesetájék fájdalmassága | • Hányás • Hasmenés • Púpos testtartás • Fokozott vizelés • Szájüregi fekélyek • Szájbűz • Nagy mennyiségű vizeletüledék |
| Általános véralvadási zavarok | • Véres hányás • Véres hasmenés • Orrvérzés |
Az idősebb kutyáknál az idült, vesék gyulladásával járó forma a gyakoribb, melynek kezdetén általában az állatok panaszmentesek. A kórokozó a vesékben tartósan megtelepszik. Levertség, étvágytalanság, hányás és hasmenés mellet a vesetájék fájdalmassága, púpos testtartás és fokozott vizelés is feltűnhet a tulajdonosoknak. A romló vesefunkciók miatt a szájüregben és a nyelven kimaródások, fekélyek alakulhatnak ki és erőteljes szájbűz is utalhat a betegségre. A bőséges vizeletben nagy mennyiségű üledék fordulhat ekkor elő. Súlyosabb esetekben 1-2 héten belüli elhullás jelentkezhet, gyógyulás esetén pedig előfordulhat, hogy még hosszú ideig, akár szakaszosan üríti a beteg a kórokozót.
A felsorolt tünetek mellett véralvadási zavart is okozhat, így véres hányás vagy hasmenés, orrvérzés is jelentkezhet a fertőzés következményeként.
A fertőződés lehetőségei, azaz mi számít veszélyforrásnak?
A fertőzött állatok tartósan ürítik a kórokozót. A környezetben a baktérium túlélőképessége kicsi, 60°C vagy a szokásos fertőtlenítőszerek percek alatt elpusztítják, ahogy a fagy is. Rossz hír azonban, hogy a nedves időszak kedvez a Leptospiráknak, a pocsolyákban, nedves talajban több hétig is életképesek maradhatnak.
Az alábbiakból következik, hogy fertőzés terjedésének kedvez a zsúfolt, rossz higiéniai viszonyok közti tartás, a nagy esőzések és az áradások, valamint fertőzési forrás lehet a szennyvíz és a hígtrágya is.
| Fertőzési források | Környezeti tényezők | Túlélési feltételek |
|---|---|---|
| • Fertőzött vizelet | • Zsúfolt tartás | • 60°C elpusztítja |
| • Vetéléskori váladékok | • Rossz higiénia | • Fagy elpusztítja |
| • Szennyezett természetes vizek | • Nagy esőzések | • Nedves talajban több hétig túlél |
| • Szennyvíz | • Áradások | • Pocsolyákban több hétig túlél |
| • Hígtrágya | • Nedves-mocsaras területek | |
| • Sérült/felázott bőr |
Diagnózis
A klinikai tünetek csak utalnak a betegségre. A laborvizsgálatok során előfordulhat a vörösvérsejtek, a lymphocyták és a thrombocyták csökkent mennyisége. Vesekárosodás során emelkedett kreatinin, híg vizelet, kóros fehérjevizelés jelentkezik, a májat érintő folyamatoknál pedig a májparaméterek emelkedése mellett bilirubin és vér is tapasztalható a vizeletben.
A biztos diagnózishoz vezető út göröngyös. Az ún. MAT próba során a vérsavó-higításokat egy élő Leptospira szerotípussal keverik össze, majd sötét látóteres mikroszkóppal bírálják el az agglutinációt. A vizsgálat a fertőzés kezdeti szakaszában még lehet negatív, illetve sokáig pozitív marad, így igazán akkor informatív, ha bizonyos időközönként több alkalommal ismételjük a vizsgálatot és emelkedő értéket kapunk. E vizsgálatot befolyásolhatja a védőoltás is.
A kórokozót vérből is lehetséges kimutatni (PCR), azonban mivel a véráramból viszonylag gyorsan eltűnik, így a negatív lelet nem zárja ki biztosan a fertőzöttséget.
Már elérhetőek a vérben lévő ellenanyagokat kimutató gyorstesztek is.
Kezelés
A tüneti kezelés lényegében megegyezik az akut veseelégtelenség és májelégtelenség terápiájával, a megoldást pedig a célzott antibiotikum kúra jelenti.
Sajnos a súlyos, urémiás állapotú állatok a legteljeskörűbb kezelés ellenére, intenzív kórházi ellátás és dialízis mellett is a legtöbbször elhullanak.
A fertőzött állattal egy háztartásban tartott állatokat is szükséges kezelni, valamint a gazdáknak is érdemes orvoshoz fordulniuk, főleg ha lázas panaszokat tapasztalnak.
Megelőzés
A vadon élő rágcsálók, rókák elkerülése, a rendezett és száraz életkörülmények biztosítása, más állatok számára nem elérhető, tiszta ivóvíz mind-mind fontos a fertőződés esélyének csökkentésére. Nem érdemes szennyvizek, hígtrágya, nedves-mocsaras területek vagy árterek látogatása az állatokkal. A kutyák vakcinázása fontos, ám észben kell tartani, hogy a vakcinák hatóideje rövid, 6-12 hónapra tehető és csak a benne lévő szerotípus ellen jelent védelmet.
Zoonózis lévén lássuk az emberi vonatkozásokat
A fertőzés trópusi meleg területeken gyakori, ám a mérsékelt égövi országokban (mint hazánk) foglalkozási ártalomnak számít, előfordulása szórványos.
Veszélyeztetett foglalkozások/személyek:
- Szarvasmarha telepeken dolgozók
- Sertéstelepeken dolgozók
- Aratáson dolgozók
- Ártereken dolgozók
- Szennyvízzel foglalkozók
A nagylétszámú szarvasmarha vagy sertés telepeken, illetve nyári aratáson dolgozók, ártereken vagy szennyvízzel foglalkozók a legveszélyeztetettebbek.
A fertőzés hirtelen kialakuló lázzal, erős levertséggel, fejfájással, hányingerrel, hidegrázással, kötőhártya-gyulladással és izomfájdalmakkal jelentkezik. Előfordulhat, hogy csak a felsorolt influenzaszerű panaszok jelentkeznek, ám kevésbé szerencsés esetekben májkárosodás okozta sárgaság, egyre romló vesekárosodás és akár agyhártyagyulladás is kialakulhat.
Védőoltás emberek részére nem elérhető, a megfelelő védőruházat jelentősen csökkenti a fertőzés lehetőségét.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a különbség a leptospira és a leptospirózis között?
A különbséget így lehet egyszerűen megfogalmazni:
- Leptospira: maga a kórokozó, a spirál alakú baktérium (a mikroorganizmus neve)
- Leptospirózis: a betegség neve, amit a Leptospira baktérium okoz (az általa kiváltott kórkép)
Mennyi ideig hatásos a védőoltás?
A védőoltás hatékonysága időben korlátozott, mindössze 6-12 hónapig nyújt megfelelő védelmet. Fontos tudni, hogy az oltás nem minden szerotípus ellen véd, ezért a megelőzés más formáit is alkalmazni kell.
Elkaphatom a betegséget a kutyámtól?
Mivel a leptospirózis zoonózis, valóban átterjedhet emberre is. Ha fertőzött kutyával él együtt és influenzaszerű tüneteket, különösen lázat tapasztal magán, mindenképpen keresse fel orvosát és tájékoztassa a kutya betegségéről.
Télen is veszélyes a betegség?
A hideg időjárás valamelyest védelmet nyújt, mivel a fagy elpusztítja a kórokozót. A legnagyobb veszély a nedves, meleg időszakokban áll fenn, amikor a baktérium ideális körülményeket talál a túléléshez és szaporodáshoz.
Mikor kell azonnal állatorvoshoz fordulni?
Ha kutyájánál hirtelen lázat, sárgaságot, véres vizeletet vagy hasmenést észlel, ne várjon a állatorvosi vizsgálattal. Szintén figyelmeztető jel, ha kedvence feltűnően bágyadttá válik vagy megtagadja az evést. A gyors diagnózis és kezelés életmentő lehet.
Gyógyítható a betegség?
A leptospirózis antibiotikumokkal kezelhető, azonban a kimenetel nagyban függ a fertőzés súlyosságától és a kezelés megkezdésének időpontjától. Sajnos a súlyos esetekben még a legkorszerűbb kezelés mellett is előfordulhat, hogy nem tudjuk megmenteni az állatot.
A macskám is veszélyben van?
A macskák különleges helyzetben vannak: bár általában nem mutatnak tüneteket, mégis hordozhatják és üríthetik a kórokozót. Ez azt jelenti, hogy bár kevésbé kell aggódnunk macskánk megbetegedése miatt, a fertőzés továbbadásában szerepet játszhatnak.
Meddig fertőző egy beteg állat?
A beteg állatok hosszú időn keresztül, akár a látszólagos gyógyulás után is üríthetik a kórokozót. Ez az ürítés lehet folyamatos vagy szakaszos is, ezért különösen fontos a higiéniai szabályok betartása és a többi állat védelme.
Hol a legnagyobb a fertőzés veszélye?
A fertőzés kockázata különösen magas az állóvizek, pocsolyák környékén, árterekben és nedves, mocsaras területeken. Fokozott óvatosság szükséges a szennyvízzel szennyezett területeken és a mezőgazdasági környezetben is, különösen ahol hígtrágyát használnak. Ezeket a helyeket lehetőleg kerüljük el kutyasétáltatás során.
