A KORONAVÍRUSOK
A koronavírusok olyan egyszálú RNS-t tartalmazó vírusok, melyeket lipidburok vesz körül. Nevüket onnan kapták, hogy elektronmikroszkóppal nézve a lipidburokba ágyazott fehérjetüskék a Nap koronájához hasonló alakzatot hoznak létre. Ezek a külső glikoproteinek az egyes koronavírusok típusoknál eltérőek, így más-más gazdaszervezetet fertőznek.
A koronavírusos fertőzések széles körben elterjedtek az emberek, illetve más emlősök és madarak között, elsősorban légzőszervi, gyomor-bélrendszeri, máj- és idegrendszeri betegségeket okoznak.
Az első koronavírust az 1960-as években fedezték fel, ez baromfiban okozott légúti tüneteket. Nem sokkal később emberek orrüregéből is izoláltak másfajta koronavírusokat. A kutyák saját koronavírusa (CCoV) főleg kölyökkutyákra veszélyes, elsősorban hasmenéssel járó enterális tüneteket okoz. A macskák saját koronavírusa (FCoV) okozza a fertőző hashártyagyulladást (FIP). A kutyák és macskák előbb említett koronavírusai az alpha-koronavírus nemzetségbe tartoznak, embereket nem betegítenek meg.
A COVID-19 járványt kirobbantó SARS-CoV-2 a béta-koronavírus nemzetségbe tartozik.
EMBEREK ÉS A COVID-19
Akárcsak a MERS-CoV (a Közel-Keleti légzőszervi szindróma) és a SARS-CoV (a súlyos akut légzőszervi szindróma) vírusok, úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 is denevérektől származik. A kínai Hubei tartomány Wuhan városában, a kitörés epicentrumában lévő több beteg nem sokkal korábban kapcsolatba került a helyi piaccal vagy az ott árusítókkal. A piacon rengeteg élelmiszerfélével kereskedtek, köztük egzotikusnak mondott vadhúsokkal és élő állatokkal is.
A vírus mostanra az egész világot érintő járványos fertőzést, úgynevezett pándémiát okozott.
A betegség elsősorban közvetlenül a légúti váladékkal - azaz cseppfertőzéssel - terjed emberről emberre pl. köhögés, tüsszentés során, de a vírusátvitelben ragályfogó tárgyak is szerepelhetnek, így a kórokozóval szennyezett felületek, tárgyak (pl. ajtókilincs, pénz, kapaszkodók) megfogásával, majd a száj, orr vagy esetleg a szem megérintésével is átvihető a fertőzés.
Úgy tűnik, hogy a sima, nem porózus felületek (pl. munkalapok, ajtógombok, fémpénz) könnyebben terjesztik a vírusokat, mint a porózus anyagok (pl. papírpénz), mivel a porózus, különösen a rostos anyagok mintegy csapdába ejtik a kórokozót.
A koronavírusok lipidburkát az alkohol és a klór képes megbontani, így az alkohol- és klórtartalmú fertőtlenítőszerek hatékonyan alkalmazhatók ellenük.
A fertőzés és a tünetek megjelenése közötti idő átlagosan 2-14 nap (jellemzően 3-5 nap), bár ennél hosszabb inkubációs időt is leírtak. Ha koronavírussal fertőzött személlyel kerültünk kapcsolatba, a karantén ideje 14 nap.
Leggyakoribb tünetek a hőemelkedés vagy láz, száraz köhögés, majd nehezített légzés, sokaknál fejfájás, nagyfokú levertség, gyengeség, erős izomfájdalmak és/vagy torokfájdalom kíséretében, esetenként hasmenés, hányinger, hasi diszkomfort is jelentkezhet.
Fokozott kockázati csoportba tartoznak az idősek, főként a szív-és érrendszeri betegek, cukorbetegek, krónikus légzőszervi betegséggel küzdők, magas vérnyomásban szenvedők, illetve a foglalkozásukból vagy életkörülményeikből adódóan veszélyeztetett emberek (pl. egészségügyi dolgozók, élelmiszer boltokban dolgozók, idősotthonokban lakók, hajléktalanok és a velük foglalkozó szociális munkások, szegénységben élők).
Jelenleg még nem áll rendelkezésre engedélyezett vírusellenes gyógyszer vagy megelőző vakcina a COVID-19 kezelésére.
A betegség elkerülésének legjobb módja a vírussal történő expozíció elkerülése. A tudatosság és a megelőzés fontos szerepet játszik a COVID-19 terjedésének csökkentésében. A szociális távolságtartás, önkéntes karantén betartása, alapos kézmosás, gyakoribb környezetfertőtlenítés, szájmaszk viselése és egyéb fertőzésellenes higiénés gyakorlatok jelentősen csökkenthetik a betegség terjedését.
ÁLLATORVOSOK ÉS A COVID-19
Rendelőnkben törekszünk a folyamatos és magas szintű betegellátás biztosítására. A fertőzés elsődleges és leggyakoribb módja a közvetlen ember-ember kontaktus, de a ragályfogó tárgyakkal történő vírusátvitel, illetve a belső terek levegőjében esetlegesen kialakuló magasabb víruskoncentráció is komoly fertőzési forrás lehet.
Ezek elkerülése érdekében a gazdiknak a járvány ideje alatt a rendelő előtt, kint kell várakozniuk, míg kedvenceiket vizsgáljuk, illetve ellátjuk. A kórelőzményi adatokat, tüneteket telefonon kérdezzük ki, és a vizsgálat után ugyancsak telefonon tájékoztatjuk a tulajdonosokat az esetleges további vizsgálatok szükségességéről, a kezelésről és egyéb javaslatokról. A vizsgálatról - mint eddig is – részletes kórlapot írunk, melyet elektronikus úton (emailben) juttatunk el a gazdiknak, de kérés esetén természetesen nyomtatott formában is rendelkezésre bocsátjuk. A fertőzésátvitel kockázatának minimalizálása közös érdekünk!
A hazánkban működő állatorvosi rendelők nyitvatartása, ellátási kapacitása a járvány idején változhat, aktuális információkat erről a https://diagnosztika.vet/ információs oldalon találhat.
KEDVENCEINK ÉS A COVID-19
A fertőző betegségekkel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek és szakemberek, köztük virológusok, orvosok, állatorvosok szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a kedvtelésből tartott állatokat megbetegítené a COVID-19, ahogy arra sem, hogy más állatokra, vagy emberre közvetlenül terjesztenék azt.
Aki nem fertőzött, és nincs karanténban, az a szokásos napi rutin szerint foglalkozhat kedvencével, közben természetesen fokozottan ügyelni kell a jó higiénés gyakorlatra (pl. kézmosás az állattal való érintkezés előtt és után; az etetőtál, a vizes edény, a játékok és fekhely rendszeres tisztítása). Amire lehet, készüljünk fel előre! Legyen kedvencünknek elegendő tápláléka, ha 2 hetes karanténba kerülnénk, esetleg kérdezzük meg előre barátainkat, családtagjainkat, hogy szükség esetén tudnának-e vigyázni kedvencünkre?
Ha valaki fertőzött, vagy karanténban van, annak jobb korlátoznia a kedvencével történő érintkezést. Lehetőség szerint kérje meg ismerősét, hogy vigyázzon háziállatára a karantén idején. Ha ez nem megoldható, akkor otthon is viseljen maszkot, ne adjon az állatnak a saját ételéből, ne ölelgesse, puszilgassa ebben az időszakban, ne aludjon vele egy ágyban; és mosson kezet bármilyen velük való érintkezés előtt és után.
A híradásokból értesültünk néhány olyan esetről, mikor állatok embertől kapták el a SARS-CoV-2 vírust:
1. eset: Pomerániai törpespicc - Hongkong
Február 27-én a Hongkongi Mezőgazdasági, Halászati és Védelmi Minisztérium (AFCD) arról számolt be, hogy egy koronavírussal fertőzött személy karanténba helyezett idős (17 éves) kutyájának orr- és szájüregéből a SARS-CoV-2 vírus felderítésére levett mintákból „gyenge pozitív” eredményt kaptak a vírus RNS örökítőanyagát kimutató Real-Time PCR teszttel. Az állat rektális tampon és bélsár mintájának eredménye negatív volt. Az RT PCR teszt érzékeny, specifikus, és nem ad keresztreakciót más koronavírusokkal (a kutyáknak és macskáknak van „saját” koronavírusa).
A „gyenge pozitív” eredmény arra utal, hogy a mintákban kis mennyiségű SARS-CoV-2 RNS volt jelen, de a teszt nem tesz különbséget az ép vírusból kimutatott RNS és a már nem fertőzőképes víruspartikulák RNS részecskéi között. A PCR-tesztet megismételték február 28-án, március 2-án, 5-én és 9-én, az orrüreg mintáin továbbra is „gyenge pozitív” eredményekkel. Március 12-én befejeződött a kutyából kimutatott SARS-CoV-2 génszekvenálása és a vírusszekvenciák nagyon hasonlóak voltak, amiből arra lehet következtetni, hogy a kutya az embertől kapta el a vírust, ám a törpespicc mindvégig teljesen tünetmentes volt. A vírus ellenanyagteszt eredményei március 12-én negatívak voltak. Az orrmintákon március 12-én és 13-án elvégzett RT-PCR eredményei szintén negatívak voltak, és a kutyát másnap hazaengedték tulajdonosához. A teszteket a WHO helyi akkreditált referencialaboratóriuma végzete.
A pomerániai törpespicc a karantén alatt álló két kutya egyike volt. A másik eb következetesen negatív vírustesztet produkált. A karantén során egyik kutya sem mutatott légzőszervi betegséget. Sajnos a pozitívnak bizonyult törpespicc a hazaengedés után három nappal elpusztult, azonban ezt vélhetően 17 éves kora és krónikus jellegű szív- és vesebetegsége okozta, nem pedig a tipikus légzőszervi tüneteket nem okozó emberi koronavírus. Az állat tulajdonosa a boncoláshoz nem járult hozzá, így arra nem kerülhetett sor.
2. eset: Német juhászkutya - Hongkong
Az AFCD március 19-én adta hírül, hogy egy kétéves német juhászkutya, melynek gazdája COVID-19 fertőzött volt, szintén pozitív volt a SARS-CoV-2-re a RealTime PCR alkalmazásával. Ugyanannak a tulajdonosnak a keverék kutyája negatívnak bizonyult a PCR teszttel. Egyik kutya sem mutatott légzőszervi betegségeket. A német juhászkutya 6. karantén napján elvégzett vizsgálat már negatív eredményt mutatott.
3. eset: Macska - Belgium
Március harmadik hetében a Belga Szövetségi Élelmiszerlánc-Biztonsági Ügynökség (FASFC) arról számolt be, hogy a Liege-i Egyetem Állatorvosi Kara értesítette, hogy egy emésztőszervi és légúti tüneteket mutató macska bélsarából és hányadékából a SARS-CoV-2 vírusát izolálták PCR vizsgálattal. A macska egy SARS-CoV-2-vel fertőzött személy tulajdonában volt, gazdája 1 héttel korábban tért haza Olaszországból, őt már korábban diagnosztizálták a betegséggel. Egyelőre nem ismert, hogy a macskában és a gazdájában lévő vírusszekvenciák hasonlóak voltak-e? Nem áll rendelkezésre elegendő információ arról sem, hogy milyen egyéb betegségeket, kórokozókat vizsgáltak, amelyek hasonló légzőszervi vagy gyomor-bél tüneteket okozhatnak? Nem ismert a mintagyűjtés ideje és módja (pl. közvetlenül a macskából, vagy a padlóról vették-e a mintát). A hiányos adatok miatt nem lehet egyértelmű kapcsolatot kimutatni a vírus jelenléte és a klinikai tünetek között. A macska állapota állítólag 9 nappal a klinikai tünetek megjelenése után javult.
4. eset: Tigris - New York
A New York-i Bronx Állatkertben élő 4 éves, Nadia nevű tigris pozitív COVID-19 tesztet produkált. Ezt a hírt a vadon élő állatok védelmével foglalkozó Wildlife Conservation Society (WCS) jelentette be április 5-én. New York a koronavírus által legsúlyosabban érintett terület az Egyesült Államokban.
Nadia, valamint hat másik nagymacska - köztük Nadia nővére Azul, két amúri tigris és három afrikai oroszlán - száraz köhögéses tüneteket mutatott. Noha a többi macskát nem vizsgálták, az állatkert feltételezi, hogy ezek is fertőződtek a SARS-CoV-2 vírussal. A fertőzött macskák étvágya valamelyest csökkent, egyébként az általános állapotuk jó volt. Több olyan tigris is van az állatkertben, amelyek a fertőzött példányokkal együtt élnek, és nem mutatnak tüneteket. Ezenkívül a több macskaféle, beleértve a hóleopárdokat, a gepárdokat, ködfoltos párducokat, amúri leopárdokat, a pumákat és a szerválokat, nem mutatott koronavírusos tüneteket. A WCS szerint egy SARS-CoV-2 fertőzött, de akkor még tünetmentes állatkerti gondozó fertőzhette meg a nagymacskákat, ezért azóta további megelőző intézkedéseket vezettek be a dolgozók számára a macskák expozíciójának megakadályozására. Az állatkert állatorvosai folyamatosan felügyelik a beteg nagymacskákat. Várhatóan mindegyik felépül.
Úgy tűnik, hogy a házi macskáknak az emberekéhez hasonló receptorfehérjéje van a légzőhámsejtek felszínén, melyekhez a SARS-CoV-2 kapcsolódni tud. Ezt a receptorfehérjét ACE2-nek nevezik, ez teszi lehetővé a vírus számára, hogy bejusson ezekbe a sejtekbe és szaporodjon – adta hírül Steven Van Gucht, a Belga Közegészségügyi- és Állategészségügyi Intézet vírusos betegségek osztályának vezető virológusa.
A medrXiv folyóirat online jelentésében a Kínai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Harbin Állategészségügyi Kutatóintézetének munkatársa Hualan Chen azt ismertette, hogy a SARS-CoV-2 macskák között is terjedhet a légúti váladékkal. Egy másik, a medrXiv-ben megjelent cikk azt taglalta, hogy a Wuhan-ban tesztelt 102 macska csaknem 15% -a rendelkezik vírus elleni antitestekkel, ami arra utal, hogy a vírust a macskákra terjeszthetik az emberek vagy más macskák. Arra nem találtak bizonyítékot, hogy a macskák átvihetnék a vírust az emberre – ezt mindkét vizsgálat vezetője megerősítette.
5. Egyéb állatfajokkal folytatott vizsgálatok
A Science magazinban április 8-án megjelent cikk szerint a macskák mellett a vadászgörények is viszonylag könnyen fertőződhetnek a SARS-CoV-2-vel, ennek oka a macskákéhoz hasonló receptorfehérjéjük, amihez a vírus kötődni tud. A kutyák kevésbé bizonyultak érzékenynek, a sertések, csirkék és kacsák mintáiból pedig nem volt kimutatható a vírus.
Fontos, hogy hivatalos és hiteles oldalakról szerezzünk információkat a koronavírus fertőzés kutyákat, macskákat és egyéb háziállatokat érintő vonatkozásaiban!
Jelenleg még mindig csak korlátozott információk állnak rendelkezésünkre a kutyák és macskák, valamint a SARS-CoV-2 vírus kapcsolatáról. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy kedvenceink nem könnyen fertőződnek meg és nincs semmi bizonyíték arra, hogy átadhatnák a SARS-CoV-2 vírust embereknek vagy más háziállatoknak. Az állatok „kidobása”, életük elvétele a koronavírustól való félelemre hivatkozva orvosilag teljesen megalapozatlan, emberileg pedig megvetendő cselekedet. Háziállataink a társaink is egyben, akik feltétel nélkül szeretnek, legyünk hát méltók a bizalmukra!
Forrásaink:
