Csakúgy mint az embereknél, kedvenceink között is évről évre nő a felfedezett daganatos betegségek száma. Mielőtt nagyon megrémülnénk,nézzük meg mik lehetnek ennek a növekedésnek az okai!
Az egyik fő ok, hogy az állatorvoslás fejlődésével, és az állattartók igényeinek növekedésével számos olyan állatnál diagnosztizáljuk a daganatot, mely állatok 10-20 évvel ezelőtt esetleg az állatorvoshoz sem jutottak volna el, vagy röntgen, ultrahang stb. hiányában nem tudtuk volna megmondani a betegség valódi okát. A növekedés másik oka, hogy idős korban sokkal több daganatos betegség jelentkezik, és az életkörülmények javulásának, a megfelelő táplálásnak, a védőoltások miatt a fertőző betegségek visszaszorulásának, és a fejlett állatorvosi ellátásnak köszönhetően kutyáink, macskáink ma átlagban tovább élnek, mint régebben. Csak az utolsó helyen említeném, hogy különböző, ma még nem pontosan feltárt tényezők hatására (pl. fokozott környezeti ártalmak lásd. városban tartott kutyák) valóban nő a daganatos megbetegedések száma.
Mit nevezünk daganatnak?
A daganatos sejt a szervezet saját sejtjéből kialakult, olyan módosult sejt, amely korlátlan osztódóképességgel rendelkezik. Egy daganatos sejt tehát a kialakulása után folyamatosan csak osztódik, és az így kialakult új sejtek is mind daganatos sejtek lesznek. Így egyetlen sejtből bizonyos, a daganat típusára jellemző idő alatt, akár több kg-os daganat is kifejlődhet.
A kutyákban és macskákban fellelhető daganatokat többféleképpen osztályozhatjuk. Az egyik ilyen szempont az alapszövet típusa, amiből a daganat kialakult. Eszerint beszélhetünk izom, zsír, csont, kötőszövet stb. eredetű daganatokról. A leginkább ismert osztályozása a daganatoknak, hogy jó-, vagy rosszindulatú-e. A jóindulatú daganatok általában lassabban növekednek, jól körülhatároltak, és nem képeznek a szervezet távolabbi részeibe áttétet. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok gyakran gyors növekedésűek, nem körülhatároltak, hanem mint a polip karjai, nyúlványokkal belenőnek a környező szövetekbe, és gyakrabban képeznek áttétet más szervekbe. Fontos tudni, hogy az átmenet a rossz-, illetve jóindulatú daganatok között fokozatos, tehát egy daganat rosszindulatúságának mértékét egy 1-100-ig terjedő skálán kell elképzelni. Minél „rosszindulatúbb” egy daganat, annál hamarabb és annál agresszívebben kell elkezdenünk kezelni ahhoz, hogy a gyógyulásban reménykedhessünk.
Mire használjuk a rák, rákos kutya, rákos macska kifejezéseket?
A köznapi nyelvhasználatban szinte bármilyen rosszindulatú daganat esetében használják a rák, rákos daganat kifejezést. Orvosi szempontból, viszont csak a rosszindulatú, hámszövetből kiinduló daganat elnevezése a rák (cancer), más daganatokra nem alkalmazzák a kifejezést.
Ráknak lehet nevezni tehát pl. egy emlő-, vagy egy bőrdaganatot, ha rosszindulatú, nem használjuk viszont pl. csont-, izomszövet stb. eredetű tumorok elnevezésére. Ha egy kutyában vagy macskában ilyen hámszöveti rosszindulatú daganat fejlődik, akkor mondhatjuk, hogy a kutya vagy a macska rákos.
Mik a daganat elleni küzdelem lehetőségei:
A legrégebbi, és máig is a leghatásosabb eszköz a daganatok kezelésében a műtéti eltávolítás. Ha egy daganatot egészben eltávolítunk, azelőtt mielőtt áttétet képzett volna, teljes gyógyulást értünk el, megszabadítottuk a szervezetet a tumortól.
Ezt viszonylag könnyen megtehetjük egy kisméretű jóindulatú daganat esetében. Más a helyzet ha a daganat rosszindulatú, a fent említett módon nyúlványosan növekszik, vagy már áttétet képzett. Ezért fontos, hogy mielőtt elkezdünk egy daganatot operálni, legyünk tisztában vele, mivel is állunk szemben pontosan. Ehhez legjobb eszköz az előzetes citológiai vagy a biopsziás vizsgálat, illetve az állapotfelmérés.
Citológiai vizsgálat során egy tűvel, biopsziás mintavétel esetén egy speciális eszközzel egy kis darabot, vagy pár sejtet veszünk ki a daganatból, melyet mikroszkóppal vizsgálva próbáljuk a daganat típusát megállapítani. Ha a vizsgálat alapján rosszindulatú daganatot feltételezünk, fel kell mérjük, hogy mekkora a daganat valójában, és hogy képzett-e áttétet más szervekbe. Ezt nevezzük állapotfelmérésnek. Állapotfelmérés során a daganat valódi méretét képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang, CT, vagy MR vizsgálat) állapíthatjuk meg. Az esetleges áttétek felderítésére az előbb említett képalkotó vizsgálatokon kívül még egyéb eszközökre pl. vérvételre, csontvelő biopsziára is szükség lehet.
Ha már tudjuk mekkora és milyen típusú a daganat megtervezhetjük a terápiát. Ha a daganat mérete és/vagy helyeződése olyan, hogy nem lehet egészben eltávolítani, szükség lehet előzetes kezelésre (pl. sugárterápia), hogy a daganat méretét csökkentsük. A daganatok műtéti eltávolítása során arra törekszünk, hogy a tumort egészben távolítsuk el, miközben a környező szerveket szöveteket minél jobban megkíméljük. A műtéti eltávolítást követően nagyon fontos, hogy az eltávolított daganatból szövettani vizsgálat készüljön, ez a vizsgálat tudja megmondani, a daganat pontos típusát, és azt, hogy sikerült-e egészben kimetszeni. A szövettani vizsgálat során arra utalót is találhatunk, hogy a daganat sejtjei betörtek a vérerekbe, vagy a nyirokerekbe, mely valószínűsíti a sejtszintű áttétképződés meglétét.
Ha a daganat jóindulatú volt (vagy rosszindulatú, de sem sejtszinten, sem makroszkóposan nincs jele áttétképződésnek), és sikerült teljes egészében eltávolítani, bízhatunk benne, hogy gyógyulást értünk el. Ebben az esetben a műtét után egyéb kezelésre, nincs szükség, azonban javasolt az állatot bizonyos időközönként kivizsgálásnak alávetni, hogy az esetleges kiújulást időben észleljük.
Ha a daganat mérete, vagy helyeződése miatt nem lehet azt teljes mértékben eltávolítani, a műtét után szükség van a szervezetben maradt daganatsejtek további pusztítására. Ha áttétképződésre nincs gyanúnk, erre a leggyakrabban alkalmazott módszer a sugárkezelés. Sugárterápia során a kezelendő területet, nagy energiájú ionizáló sugárzásnak tesszük ki, mely sugárzás legintenzívebben a gyorsan osztódó sejteket, vagyis a daganatsejteket károsítja. Sajnos kisebb mértékben károsodnak a besugárzott terület egyéb sejtjei is, ezért lehetnek a sugárkezelésnek mellékhatásai.
Ha az előzetes vizsgálatok, vagy a szövettan alapján feltételezünk áttétképződést, olyan terápiát kell a műtét után választanunk, mely a szervezet egészében támadja a rákos sejteket. Ennek leginkább elterjedt módja a kemoterápia. Kemoterápia során injekcióval, vagy tabletta formájában különböző anyagokat, kemoterápiás gyógyszereket juttatunk a szervezetbe. Ezek az anyagok a sugárzáshoz hasonlóan a gyorsan osztódó sejteket pusztítja legintenzívebben, melyek természetesen a daganatos, rákos sejtek. Sajnos a szervezet más sejtjeire is hatnak (bár kisebb mértékben) a kemoterápiás gyógyszerek, ezért kemoterápia során is számíthatunk nemkívánatos mellékhatásokra.
Mik lehetnek daganatos betegeknél a kemoterápia illetve a sugárkezelés mellékhatásai?
Sajnos olyan kezelést még nem talált fel az orvostudomány, ami kizárólag csak a daganatos sejtekre hatna, a szervezet többi sejtjét, szövetét pedig megkímélné. Ezért bármilyen kezelést is alkalmazunk, számítanunk kell mellékhatásokra. Kemoterápia során leggyakrabban jelentkező tünetek lehetnek a hányás, hasmenés, rossz közérzet, szőrhullás, veseelégtelenség, vérszegénység, fehérvérsejtszám csökkenés, különböző fertőzések fellépése. A sugárkezelés legfontosabb mellékhatása csak a kezelésnek kitett bőr vagy nyálkahártya felületen alakul ki. Az érintett bőrön olyan tüneteket észlelhetünk, mint napégés esetén: a bőrfelület kiszárad, égő, viszkető érzés jelentkezik.
A macskák és a kutyák a daganat elleni kezeléseket általában jobban tolerálják mint az emberek, mellékhatások ritkábban és kisebb mértékben jelentkeznek. Sok mellékhatásról előre tudjuk, hogy számíthatunk a megjelenésére, ezért már előre kezelni tudjuk azokat (pl. hányás csillapítók adása), csökkentve a kialakulás esélyét, vagy mértékét. Vannak mellékhatások, melyek lassan, fokozatosan alakulnak ki (mint pl. a csontvelő károsodás okozta fehérvérsejtszám csökkenés), megfelelő szűrővizsgálatokkal (pl. vérvétel) idejében felfedezhetjük azokat, így a kezelést egy időre felfüggeszthetjük, időt adva a szervezetnek a regenerációra. Sajnos olyan mellékhatásokkal is számolnunk kell (pl. erős hasmenés), melyet sem megelőzni, sem előrejelezni nem tudunk, ilyenkor a tünetek enyhítése, a rosszullét, az esetleges fájdalom csillapítása legfőbb feladatunk
Alternatív terápiák a daganatok elleni küzdelemben.
A klasszikus kezelési hármas (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) mellett ma már számtalan egyéb kezelési módszer, daganatellenes készítmény áll a daganatok elleni harc szolgálatában. Ezen módszerek ismertetése messze meghaladná cikkünk terjedelmét, csak felsorolásszerűen említenénk néhányat. Ilyen kezelések lehetnek a teljes test hipertermia, immunterápia, célzott biológiai terápiák, hormonterápia, génterápia, fotodinámiás kezelés, stb., de ide sorolhatjuk a számtalan daganatellenes táplálékkiegészítőt, daganatellenes gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket. Ezek a kezelések, gyógyszerek némelyike direkt daganatellenes hatással rendelkezik, van közülük számtalan, ami a szervezet saját daganatellenes mechanizmusait támogatja, vannak olyanok melyek a daganatos beteg életminőségét hivatottak javítani.
Onkológiai szakrendelés
Rendelőnkben a daganatos betegségek kezelésével kiemelten foglalkozunk. Lehetőség szerintpontos citológiai/ biopsziás diagnózis, és teljes állapotfelmérést követően tervezzük meg, az állat tulajdonosával szorosan együttműködve, a választandó kezelési stratégiákat. A daganatok műtéti ellátását és gyógyszeres kezelését (kemoterápiáját) rendelőnkben végezzük. Ha sugárkezelés szükséges, a megfelelő intézménybe utaljuk be betegeinket, az ottani állatorvossal konzultálva, közösen tervezzük meg a terápiát. Ha a hagyományosnak mondható kezelések nem megoldhatóak, vagy valamilyen oknál fogva a gazdi nem szeretné műtétnek, kemo- vagy sugárterápiának alávetni kedvencét, többféle alternatív szer közül választhatjuk ki kutyánknak, macskánknak a legmegfelelőbbet.
