Az új kiskutya érkezése a családba mindig nagy örömmel jár. Emellett persze rengeteg felelősséggel is! Az alábbiakban szeretnénk a kedves gazdiknak segítséget nyújtani, hogy a kölyökkutyáknak életük kezdetén milyen védőoltásokra van szükségük.
☎️ A kiskutya oltási időpontjának foglalása miatt hívjon az alábbi számok bármelyikén:
A kiskutya oltást és az első állatorvosi látogatását érdemes úgy tervezni, hogy otthon legalább 1-2 hétig előtte meg tudják figyelni. Ennyi idő alatt kiderül, hogy a kölyökkutya hozott-e magával bármi betegséget az előző helyről (tenyésztő, menhely, stb.), illetve könnyebb megválaszolni a kutyus általános állapotára vonatkozó kérdéseket is.
Milyen kiskutya oltások léteznek?
Elkülöníthetünk ún. alapoltásokat(core vaccine), melyeket erősen ajánlott beadatni a kiskutyának, és nem alap oltásokat (non-core vaccine), melyekről a kutya életvitele és élőhelye alapján eldöntheti a tulajdonos, hogy érdemes-e beadatni őket.
Országonként változó, hogy a veszettség elleni oltást alap oltásként tartják-e számon. Ahol előfordul ez a betegség (az adott földrajzi terület endémiás), mint pl. Magyarországon is, ott törvény által megszabva kötelező veszettség ellen évente beoltatni a kutyákat (országonként változó lehet a szabályozás). A kutyák (macskák és görények) külföldre utazásához is kötelező a veszettség oltás.
Alap oltás: minden kutyának meg kell kapnia, megfelelő időközönként, hogy lehetőleg egész életében védett legyen az egész földön előforduló fertőző betegségekkel szemben. Ezek a betegségek a következők:
- szopornyica(CDV)
- adenovírus(CAV 1 és 2 típus) fertőző májgyulladás és laryngotracheitis
- parvovírus(CPV-2) okozta bélgyulladás
A hazánkban forgalomban lévő „kombinált oltásokban” ezeken kívül megtalálhatóak:
- parainfluenzafertőzés ellen
- leggyakoribb Leptospiraszerotípusok (Canicola, Icterohaemorrhagiae, Grippotyphosa, and Pomona)
A további betegségek elleni védőoltások nem tartoznak az alap oltások közé. Azonban ha a kutya várható tartási körülményei vagy élethelyzetei megkívánják, érdemes ezeket is kérni az állatorvossal egyeztetve.
Kennelköhögés elleni oltás
Kétféle vakcinázási mód létezik. Egyik az intranasalis vakcina (orrba juttatva), ez a kennelköhögés kialakulásához hozzájáruló 2 kórokozó ellen véd: Bordetella bronchiseptica (baktérium), canine parainfluenza (vírus) élő attenuált vakcina. Ez a vakcina a beadás után 72 órával alakít ki védettséget és utána 12 hónapig véd. Igen fiatal korban, már két hetes kiskutyának is biztonsággal adható. Vagy az alap oltásokkal együtt, vagy várható rizikós események előtt (panzió, kiállítás) érdemes beadatni.
Másik lehetőség egy „hagyományos injekciós” vakcina. Ez ugyanazon kórokozók ellen alakít ki védettséget. Megfelelően oltott anyakutya kölykei 6 hetes kortól olthatóak, oltatlan anyakutya kölykei 4 hetesen, az anyai immunitás miatt. Az első oltást meg kell ismételni 2-3 hét múlva, utána évente kell oltatni. Tenyészállatokat a tenyész szezon előtt, ha tervezhető a kutya többi kutya közé vitele, akkor előtte 1 héttel kell beoltatni.
Leishmania elleni oltás
Leishmania infantum ellen a kölyök kutyák 6 hónapos kortól kaphatnak oltást. A védettség 4 hét után alakul ki, és 1 évig aktív. A vakcina mellett a betegséget terjesztő lepkeszúnyog ellen is kell védekezni!
Fontos tudni, hogy ez a vakcina nem biztosít 100 %-os védelmet, tehát a fertőződés előfordulhat oltott állatoknál is, viszont klinikai tünetek nem alakulnak ki. Ez a betegség zoonotikus tulajdonsága miatt veszélyes lehet, mert a kutyák tünetmentesen hordozhatják a kórokozót, és „terjesztik” a többi kutya és emberek között! Magas fertőzésveszélynek kitett területen (ahol gyakran előfordul a betegség) a vakcinázás előnyei felülmúlhatják a kockázatokat.
Lyme-kór elleni oltás
A vakcina 12 hetesnél idősebb kutyáknak adható, ez a három leggyakrabban előforduló Borrelia faj ellen véd. Egy hónap után lesz védett az állat, évente kell ismételni. Mivel a betegséget kullancs terjeszti, alapvetően a kullancsok ellen kell védekezni!
Mikor kell oltani?
A megfelelően oltott anyakutya kölykei életük első néhány hetében védettséget élveznek, mivel az ellenanyagokat „megkapják” anyjuktól az anyatejjel. Emiatt a túl korán elkezdett vakcinázási sor hatástalan is lehet! Ezek a kiskutyák az első oltásukat 6-8 hetes korban, utána 2-3 hetes időközzel ismételve kaphatják meg. Az immunitás fenntartása érdekében évente kell ismételni.
Más a helyzet az elárvult (anyatejhez nem jutott), kézzel nevelt kölyök kutyákkal. Ők hamarabb is kaphatnak védőoltásokat.
A vakcinázási programról továbbá itt is olvashatnak: az ismétlő oltások szerepe
Veszettség elleni oltást minden 3 hónapos kort elért kutyát 30 napon belül, majd az első oltást követően 6 hónapon belül kell beoltani, majd ezt követően évenként. Hazánkban a veszettség elleni oltás törvényileg kötelező: 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet (a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól).
Betegségekről röviden
Szopornyica
A kutyák erősen fertőző, vírusos, szisztémás megbetegedése, mely világszerte előfordul. Általában két fázisban jelentkező lázzal, fehérvérsejtszám csökkenéssel, emésztőszervi panaszokkal, felső légúti váladékozással jár, súlyosabb esetben tüdő- és idegrendszeri szövődmények is kialakulhatnak.
A betegség kezdeti szakaszában tüneti és támogató kezeléssel megmenthetőek a kutyák, viszont ha már idegrendszeri tünetek is kialakultak, a gyógykezelés gyakran reménytelen.
Adenovírus okozta fertőző májgyulladás
A kutyák fertőző májgyulladása az egész világon elterjedt fertőző betegség, enyhe lázzal kezdődik, de akár súlyos rosszullétet is okozhat, fehérvérsejtszám csökkenéssel és véralvadási zavarokkal. Fiatal kutyákban halálos kimenetelű is lehet.
A kutyák 1-es típusú adenovírusa okozza, ezt a fogékony egyedek a fertőzött állat vizeletével, bélsarával vagy nyálával történő érintkezéskor kaphatják el. A gyógyult kutyák a vírust még akár 6 hónappal később is üríthetik a vizeletükkel!
Ha sikerül is meggyógyulnia a kutyának, hosszú távon maradandó vesekárosodás, illetve a szaruhártya elhomályosodása (kék szem) fordulhat elő.
Kennelköhögés
Kennelköhögésnek nevezzük azt a felső légúti tünetegyüttest, melyet adenovírus, parainfluenza és Bordetella bronchiseptica okoznak, egymást erősítve, és egyúttal a kutyát egyre jobban legyengítve.
A betegség főleg rossz tartási körülmények között alakul ki (menhely, panzió, futtató, kutyaiskola, kutyakiállítás, stb.), ahol sok kutya találkozik, esetleg rosszak a higiéniai viszonyok is.
Általában enyhe lefolyású, felső légúti megbetegedés, amely azonban kölyök vagy legyengült egyedekben komoly problémát okozhat.
Részletesen erről a betegségről itt olvashatnak: Kennel köhögés tünetei, kezelése és gyógyítása
Parvovírus okozta bélgyulladás
A fiatal kutyák fertőző akut emésztőszervi megbetegedésének egyik leggyakoribb oka a parvovírus. Általában 6 hetes és 6 hónapos kor közötti, oltatlan vagy nem megfelelően oltott kutyákban okoz tüneteket. Egy megfelelő immunitással rendelkező anyától született kölykök a föcstej elfogyasztásával védettek lesznek életük első néhány hetében.
A betegség kialakulásához hajlamosító tényezők is hozzájárulnak: zsúfolt tartás, elválasztás miatti stressz, parazita fertőzöttség, rossz tápláltsági állapot. Ez gyakran az elárvult, kidobott kiskutyákat érinti.
A fertőzött állatok a bélsárral ürítik a vírust, a klinikai tünetek megjelenése előtt, a betegség teljes ideje alatt, valamint a klinikai gyógyulás után is!
A beteg kiskutyák lázasak, bágyadtak, étvágytalanok, gyakori a hányás, és jellegzetes a véres hasmenés.
A gyógykezelés lehetséges (intenzív folyadékterápia, antibiotikum, támogató kezelés, hiperimmun savó), de nehéz, sokáig tart, költséges és gyakran sajnos eredménytelen.
A vírus a környezetben is életképes marad (lakásban 2 hónapig, külvilágban beszáradva akár egy évig is), ezért létfontosságú a takarítás, higiénia fenntartása azokon a helyeken (pl. menhely, állatkórház), ahol beteg állatok megfordultak.
Leptospirosis
A betegséget a Leptospira baktériumok okozzák, melyek főleg nedves helyeken fordulnak elő. Minden emlős, köztük az ember is fogékony. Az enyhe tünetektől kezdve egészen a végzetes szervi károsodásig terjedhetnek a panaszok.
Kutyákban az alábbi szerotípusok okozhatnak betegséget: Icterohaemorrhagiae, Canicola, Autumnalis, Pomona, Bratislava, Sejroe, és Ballum.
Leggyakrabban a baktérium által okozott akut veseelégtelenség miatt láthatunk tüneteket: bágyadtság, étvágytalanság, hányás, hasi fájdalom, vizelési problémák. Ezek mellett májelégtelenség, véralvadási zavar, uveitis is előfordul.
Kezelési lehetőségek: kórházi elhelyezés, intenzív folyadékterápia, antibiotikum (2 hétig), hányáscsillapító, gyomorvédő, foszfát kötő, májvédő gyógyszerek.
A kutyákat ajánlott évente oltani az adott helyen előforduló leggyakoribb szerotípusok szerint.
Fontos megemlíteni, hogy a betegség zoonosis, tehát az ember is elkaphatja!
Lényeges az állatot kezelő személyek, gazdi fokozott személyi higiéniája, ugyanis a beteg kutya vizeletével, simogatásával is fertőződhetnek. Az állattal történő érintkezés után alapos kézmosás, egészen az antibiotikum kúra végéig! Ha a kutyánál leptospirosist diagnosztizáltak, érdemes felkeresni a háziorvost, és vele konzultálni a betegség humán vonatkozásairól.
Veszettség
A veszettség az idegrendszert érintő vírusos betegség, mely ragadozókban és denevérekben fordul elő leggyakrabban, de bármely emlős elkaphatja, beleértve az embert is. Hirtelen kialakuló, fokozatosan romló agy- és gerincvelő gyulladást okoz.
Amennyiben már tünetek jelentkeznek, akkor a betegség kimenetele végzetes.
Az egész világon előfordul, néhány ország (szigetek) mentességet ért el, hatékony karantén programmal. Európában és Észak-Amerikában a kutyákban szinte nem fordul elő, de a vadállatok fertőzöttek lehetnek.
Harapással terjed (nyálban vírus bejut a szövetek közé) és akár hetek is eltelhetnek a harapás után a tünetek kialakulásáig! Idegrendszeri tüneteket okoz, a kutyák "dühöngő" gyanúsan agresszívvé válnak, majd a súlyosbodó idegrendszeri bántalom miatt bénulásban elpusztulnak.
Leishmaniosis
A betegséget egysejtű élősködők okozzák, lepkeszúnyog terjeszti, embereket, állatokat is megbetegíthet. A szúnyogcsípés után a parazita a gazdaszervezet fehérvérsejtjeiben lappang, gyakran sokáig tünetmentesen. Ha legyengül az állat, akkor okoz panaszokat. Ezek közül a bőrtünetek a legfeltűnőbbek. Az egyéb szervi elváltozások jellegtelen általános tüneteket okoznak
Főleg mediterrán területen fordul elő, ám mivel Magyarországon is honos a terjesztő lepkeszúnyog, sajnos van rá esély, hogy jelen van hazánkban is.
Erről a betegségről bővebben itt olvashatnak: Leishmania-szűrés és megelőzés fontossága
Lyme-kór
A Borrelia burghdorferi spirocheta baktérium okozza, melyet kullancs juttat át egyik állatról a másikra. A mérsékelt égövön előfordul, ember és állat is elkaphatja.
Leggyakrabban sántaságban nyilvánul meg, az ízületek fájdalmasak, az állatok nehezen mozognak. Ez a sántaság időnként spontán elmúlik, majd újra sántítani kezd a beteg állat. Ritkán általános tüneteket is okoz, valamint szövődményes vesekárosodás előfordul.
Gyógykezelésre van lehetőség (hosszú antibiotikum kúra), de így is kiújulhat. Alapvetően a kullancsok ellen kell elsősorban védekezni!
Bővebben itt olvashatnak erről a betegségről: Lyme kór
