A macskák fertőző betegségeivel foglalkozó cikksorozatunk következő állomása a macskák koronavírusa. Nagyon fontos kiemelni, hogy az emberek COVID fertőzését is koronavírus okozza, ám NEM egyezik a cikkben taglalt kórokozóval, hiszen ez a vírus csak és kizárólag a macskafélékre jelent veszélyt!
A macskák koronavírusa
A macskák esetében két koronavírus okozta betegség is előfordul. A FeCoV, azaz a macskák hasmenéséért felelős koronavírusa fiatal egyedekben hasmenéssel, enyhe légúti tünetekkel jelentkezik. Önmagában viszonylag kis patogenitású betegség, a macskák nagy része átesik rajta különösebb probléma nélkül. Ám itt kezd bonyolódni a helyzet. A pontos patomechanizmus még nem ismert, de ez a viszonylag “ártalmatlan” kórokozó az adott állatban különböző mutációkon átesve egy sokkal veszélyesebb kórképet, a macskák fertőző hashártyagyulladását, azaz a FIP-et okozhatja.
Fertőzés
Az enterális coronavírussal bármely korú macska megfertőződhet, a leggyakrabban a fiatal, vagy a gyenge immunrendszerű, pl FeLV vagy FIV fertőzött állatok mutatnak tüneteket, de tünetmentes fertőződés is gyakori. A fertőzött állatok testváladékaikkal, főleg a bélsárral és a nyállal ürítik a FeCoV kórokozót. A közvetlen érintkezés mellett a ragályfogó tárgyaknak is nagy szerepe van, így akár cipőtalpon is hazavihető! A vírus a környezetben hetekig életképes maradhat.
A betegség erősen fertőző, gyorsan terjed, főleg zsúfoltan tartott, megkérdőjelezhető higiéniai viszonyok között tartott állatoknál. Ugyan leggyakrabban rövid ideig tartó enyhe tüneteket okoz, de a testváladékokkal akár hónapokig ürül. A bélhámsejtekben (ahol szaporodik) tartósan jelen maradhat, ritka esetekben akár az állat élete végéig. Ezzel szemben a jelenlegi álláspont szerint a FIP nem fertőző, az adott állatban alakul ki a FeCoV mutációja során. Az enterális coronavírussal fertőzött állatok kis százalékában alakul ki, ám egyelőre nem tudjuk, mitől függ, hogy az adott állatban mutálódik-e a vírus.
Az enterális coronavírus által okozott tünetek
A fertőződés után néhány nappal enyhe, vízszerű hasmenés, hányás jelentkezik. Előfordulhatnak enyhe légúti panaszok, orrfolyás, könnyezés és tüsszögés is. Felnőtt állatokban a fertőzés leggyakrabban tünetmentes, így panaszmentes állat is ürítheti a vírust.
Hogyan lesz egy “szimpla” hasmenésből életveszélyes betegség?
Az enterális coronavírus által okozott tünetek után hetekkel-hónapokkal a korábban bélhámsejtekben lévő vírusok bejutnak a fehérvérsejtekbe, így szétszóródnak a szervezetben. Ezekhez a fertőzött sejtekhez ellenanyagok kapcsolódnak, így ún. immunkomplexek jönnek létre és rakódnak le az erek falában, ezzel az erek gyulladását okozva. A gyulladt érfalak átjárhatóbbá válnak, így folyadék felhalmozódás jelentkezik a testüregekben. A belső szervekben az immunkomplexek gyulladásos-elhalásos gócok kialakulását okozzák. A betegség súlyos, az állat elhullásával jár.
A FIP által okozott tünetek
A megbetegedett macskák fele két évnél fiatalabb, sokszor más immunrendszert gyengítő betegséggel terheltek. Tartós láz, étvágytalanság, bágyadtság, a testtömeg csökkenése és általános állapotromlás utalhat a betegségre. Két formája fordulhat elő:
A nedves forma
A hasüreg térfogata jelentősen megnő, fibrines savó halmozódik fel, hasvízkór alakul ki. A mellkasban felhalmozódó szabad folyadék nehézlégzést okozhat.
A száraz forma
A belső szemgyulladás miatt a szem fájdalmassága és akár látásvesztés, veseelégtelenség miatt megnövekedett vízivás és vizelés, májbeli folyamatok miatt sárgaság jelentkezhet, emellett a neurológiai tünetek is előfordulhatnak. Az alábbi tünetek hátterében is a korábban említett immunkomplexek állnak.
A diagnózishoz vezető út
A vírus kimutatható a bélsárból, az ellene termelt ellenanyag pedig a vérből. Ezeknek a vizsgálatoknak például a tenyészetek mentesítésénél van létjogosultsága. A vérben lévő ellenanyagok tartósan jelen lehetnek akár tünetmentes fertőződést követően is. A pozitivitás nem ad információt arról, hogy az “ártalmatlanabb” vagy a mutálódott vírusforma található meg az adott állat szervezetében. Általánosságban elmondható, hogy az enterális coronavírus fertőzöttség esetén alacsonyabb, míg FIP esetén magasabb ellenanyagtiter tapasztalható.
FIP-re utaló tüneteket mellett a laborvizsgálat során tapasztalt alacsony lymphocytaszám, magas globulinszint (csökkent albumin-globulin arány) és fehérjevizelés is erősíti a betegség gyanúját. Fontos, hogy az ellenanyag vizsgálat önmagában nem diagnosztikai értékű. Egy testűri folyadékgyülemből végzett vizsgálat is utalhat a betegségre (rivalta próba), ám ez sem ad biztos diagnózist. A fertőző peritonitis során a hasi izzadmányból és a szervekből vett biopsziás mintákból is kimutatható lehet a mutálódott vírus. Tehát összességében a FIP biztos diagnózisára a vizsgálatok sokszor csak erőteljesen utalhatnak.
Kezelés
Az enterális coronavírus okozta panaszok általában önmaguktól is könnyen gyógyulnak, esetleg a hasmenés csillapítására, folyadék és elektrolit pótlásra, diétás táplálásra lehet szükség. Ha más kölyökkori fertőzéssel szövődik (pl az előző cikkünkben említett panleucopeniával, vagy súlyos férgességgel), ennél jelentősen súlyosabb is lehet a probléma.
A FIP kezelésére jelenleg is folynak a kutatások. A palliatív és tüneti terápia, gyulladáscsökkentés, másodlagos fertőzések antibiotikumos kezelése, étvágynövelés csak a “jobb” általános állapot fenntartására és időhúzásra szolgál. A GS-441524 nevű hatóanyaggal biztatóak az eredmények, ám hazánkban a gyógyszer még nincs törzskönyvezve.
Megelőzés
Korábban volt hazai forgalomban is vakcina, ám megkérdőjelezhető volt a hatékonysága, és ma már nem is elérhető. A megelőzésre a tenyészetekben lehet a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Gyakori szűrésekkel és karanténozással, a pozitív egyedek kizárásával mentes tenyészet hozható létre. A legtöbb, amit megtehetünk, hogy kedvencünk mentes tenyészetből származik, figyelmet szentelünk a higiéniára, a cica benti tartású és maximum másik, koronavírus negatív állattal találkozik.
Mint látható, a kijárós kedvencek itt is fokozott veszélynek vannak kitéve, mivel a vírussal való találkozás esélye is nagyobb, és az immunrendszert gyengítő társfertőzések is gyakoribbak náluk.
