A magyaros elnevezés megtévesztő lehet, és nem is túl pontos, ezért az angol dermatophytosis (ejtsd dermatofitózis) kifejezéssel szoktuk illetni a betegséget. A betegség gyakorisága nem ismert, de a kifejezett ragályossága, a kezelési költségek, a terápia hossza, bonyodalmai és kockázatai, valamint nem utolsó sorban a közegészségügyi jelentősége miatt fontos betegségről van szó.
A Dermatophyta gombák
A Dermatophyták a penészgombák közeli rokonai. Fajaik a szaruképleteken, úgymint a bőr, szőr, toll, karmok, csőr stb., élősködnek ezeknek is jellemzően a legfelszínesebb, elhalt rétegeiben, a szövetek mélyebb inváziójára normál körülmények között képtelenek.
Három csoportba szokás őket osztani a fertőzés forrása szerint:
- 1. „emberkedvelő” (antropohil) – jellemzően emberről emberre terjedő fajok, ritkán állatokra is átterjednek, de állatról-emberre és az állatok között nem fertőznek;
- 2. „állatkedvelő” (zoophil) – különböző állatfajok a kedvelt gazdáik, de számos nem elsődleges gazdafajt és embert is képesek fertőzni, ahonnan tovább is tudnak terjedni adott esetben;
- 3. „földkedvelő” (geophil) – a hétköznapok során a környezetben, főleg a talajban tengetik napjaikat (szaprofiták), innen képesek megfelelő körülmények között átterjedni háziállatainkra, ritkán emberekre.
Kutyák és macskák nagy gyakorisággal, 3 fajjal fertőződnek. Leggyakrabban a Microsporon canis okoz gondot (esetek 70%-a), ez egy zoophil faj, főleg kutyákon és macskákon fordul elő, valamint könnyűszerrel átterjed emberre is. Vadászebek, valamint szabadon tartott kutyáknál és macskáknál előforduló faj még a Trichophyton mentagrophytes, ez jellemzően rágcsálók kültakarójáról kerül kisállatainkra, de minket is képes megfertőzni. Jóval ritkább, de 10% körüli gyakorisággal találkozhatunk még Microsporon gypseummal is a klinikumban. Ez a faj a talajban él (geophil), jellemzően a sokat áskálódó kutyusokon találjuk meg.
Kórfejlődés
A fertőzés során a kutya vagy macska kontaktusba kell, hogy kerüljön egy fertőzött állattal, vagy a korábban vele kontaktusba került tárgyakkal (ún. ragályfogók), például fésűk, fekhelyek, lakástextilek, bútorok, ketrec, hordozó, stb. Terjedésük elképzelhető különböző rovarok, főleg legyek segítségével is. Yorkshire terrierek a kutatások szerint nagy fogékonyságot mutatnak a betegségre. A gombák csak a magas szarutartalmú, elhalt sejtekben életképesek.
Nagyjából 12-24 órával a fertőződést követően a gombák fejlődésnek és szaporodásnak indulnak a szőrszálak és a bőr felszíni rétegeiben. A fertőzés az esetek zömében önlimitáló, a természetes hámlás és a szervezet védekező mechanizmusai miatt. Ilyenkor betegség nem alakul ki. A fertőzött egyed tünetmentesen hordozhatja a kórokozót, vagy idővel akár meg is szabadulhat tőle, de előtte számos másik egyedet meg tud fertőzni.
Úgy tűnik azonban, hogy léteznek makacsabb, agresszívebb gombatörzsek, ezek képesek a hámsejtek cserélődését lassítani, vagy akár az immunrendszert kijátszani. Az is előfordulhat, hogy a gazdaszervezet védekező vagy hámregenerációs képessége nem megfelelő. Ilyen hajlamosító tényezők lehet a fiatal- vagy az időskor, továbbá különböző krónikus vagy hormonális betegségek. Ezekben az esetekben a gombák korlátlanul képesek szaporodni és terjedni, amely a dermatofitózis tüneteinek kialakulásához vezet.
Tünetek és a diagnózis
A Microsporon és Trichophyton gombák okozta elváltozások egyáltalán nem jellegzetesek. Számos lépés szükséges a betegség pontos és biztos diagnózisához, amelyre minden esetben szükség van, mert a kezelés hosszadalmas, költséges és olykor mellékhatásokkal járhat.
Mint minden betegség diagnózisa, a bőrgombásságé is a kórelőzménnyel kezdődik. Fontos információ az esetleges meglévő, vagy korábbi krónikus betegség vagy gyógyszeres kezelés. Nem elhanyagolandó, ha több állat is hasonló tüneteket produkál a háztartásban, vagy a kennelben, sőt, ha magunkon vagy családtagjaikon is bőrtünetekre lettünk figyelmesek. Nem utolsó sorban hasznos lehet tudni az állatorvosnak, ha a cicánk gyakran ejt el rágcsálókat, vagy ha a kutyusunk gyakorta felássa a kertet.
A vizsgálat során a vezető tünet a szabályos vagy szabálytalan, foltszerű szőrhiány. Ennek kiterjedése változatos lehet. A betegek olykor viszketnek, olykor nem. Elképzelhetőek egyéb bőrtünetek is, súlyosságtól függően, úgymint korpázás, pikkelyes elváltozások, a bőr megvastagodása, vagy elszíneződése. A lábvéget érintő elváltozások a karmokat eltorzíthatják.
A betegség ritka formája, ha gombák csomókat hoznak létre a bőrben, ezek olykor kifekélyesedhetnek, váladékozhatnak. A leírt tünetek nem egy, más bőrbetegség tünetei is lehetnek, ezek közül viszonylag gyakori lehet a szőrtüsző atkásság vagy a bakteriális szőrtüszőgyulladás, és a többi. Ezek elkülönítésére mindenképpen kiegészítő vizsgálatokra van szükség.
A leggyorsabban elvégezhető tesztek a gyanút keltő szőrszálak mikroszkópos vizsgálata és az ún. Wood’s teszt. Az utóbbi vizsgálat során a gombák azon tulajdonságát igyekszünk kimutatni, hogy vannak a Dermatophyták között fluoreszkáló példányok. Sajnos kevesebb, mint 50%-ukra igaz ez. Ha ezek közül a tesztek közül bármelyik pozitív mindenképpen mintát kell vennünk tenyésztésre a fajszintű azonosítás és gyógyszer-érzékenységi vizsgálat miatt, de negatív eredmény esetén sem szabad itt megállni.
A Microsporon és Trichophyton gombákat megbízhatóan és hatékonyan speciálisan gyűjtött kaparékmintából végzett gombatenyésztéssel tudjuk diagnosztizálni.
Kezelés
Ha diagnosztizáltuk a betegséget nincs más hátra, mint a kezelés. A biztos kezelésnek két sarkalatos pontja van.
1. ) Első a kórokozó eliminálása a fogékony állatokról, illetve gazdikról,
2.) a második, hogy mellette párhuzamosan az újrafertőződés esélyét csökkentsük. Ez a gyakorlatban az összes állat és ember kezelését, valamint a környezet folyamatos fertőtlenítését jelenti.
A fogékony állatok (összes kutya, macska, stb.) esetében mind szájon át történő, mind rendszeres samponos kezelést kell végezni. A szájon át adott szerek súlyos mellékhatásokat képesek okozni! A kezelés megkezdése előtt javasolt az állatok belgyógyászati kivizsgálásra, aminek tartalmaznia kell a vese, máj és a csontvelő állapotának felmérését, amennyiben minden rendben, a kezelés alatt is gyakran ellenőrizni kell ezeknek a szervrendszereknek a működését.
A Microsporon canis ellen létezik védőoltás, de ennek hatásossága meglévő fertőzés kezelésére vitatott, inkább kiegészítésként, de főleg megelőzésként javasolt! A vakcina más Dermaphyták ellen nem hatásos.
A környezetbe jutó gombák akár 1-2 évig is fertőzőképesek tudnak maradni, ezért elengedhetetlen a szigorú és lelkiismeretes eltávolításuk a lakás minden részéről!
Ennek részeként
- hetente kétszer javasolt a teljes lakást átporszívózni,
- amit csak lehet több, mint 40°C-on kimosni,
- a padlószőnyegeket kárpittisztítózni,
- a padlót erős tisztítószerekkel (pl. hypo) felmosni.
- Az állatok hordozóit, fekhelyeit, ketreceit naponta javasolt fertőtleníteni.
Fontos jelezni a háziorvos felé, ha az Ön állatainál dermatophytosist diagnosztizálnak!
A kezelés heteket vesz igénybe és nem elegendő a tünetmentességig folytatni. Addig folytatni kell, amíg minden állat, kétszer megismételt negatív gombatenyésztési eredményt tud felmutatni. A kezelést ez után még 2 hétig folytatni kell.
