Az ismétlő oltások szerepe

Mi az a kombinált oltás?

A vakcinológiában megkülönböztetünk mono- és polivalens oltóanyagokat. Az előbbi egyféle betegség ellen nyújt védelmet (pl. a veszettség elleni oltás, lyme-kór elleni oltás, stb.), míg az utóbbi egyszerre több betegség ellen nyújt védelmet.

A kombinált oltás az utóbbi kategóriába tartozik. Kutyák esetében az alábbi betegségek ellen véd

• a parvovírusos bélgyulladás,
• a fertőző májgyulladás,
• a szopornyica,
• a parainfluenza (amely a kennel köhögés gyűjtőnéven ismertté vált betegség egyik kórokozója) és
• a fertőző vesegyulladás vagy leptospirózis.

A kombinált oltás nem kötelező, ellentétben a veszettség elleni oltással, azonban hangsúlyozottan javasolt beadatni kedvencének!

Ugyanis az oltatlan kutyák ezeket a kórokozókat tünetmentesen hordozhatják, így a velük való érintkezéssel során - közvetlen kontaktus, vizelet, bélsár, stb. - a fogékony egyedek fertőződhetnek. Akikben igen súlyos, gyakran halálos kimenetelű, vagy végleges károsodással járó kórképek jelennek meg. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a kölyökkutyák, illetve az idősebb egyedek! Fontos azonban megjegyezni, hogy a tünetmentes hordozók is megbetegedhetnek, ha a szervezetük ellenálló képessége valamilyen ok miatt legyengül.

A kölyökkutyák immunrendszere

Az anyai védelem

Az újszülött húsevő kölykök az anyaméhben és kis mértékben az anyatejjel való táplálkozás során veszik fel az anyai szervezet által termelt ellenanyagokat. Ezáltal védetté vállnak azokkal a kórokozókkal szemben, amiket a szuka immunrendszere „ismer”. Ezt nevezzük anyai vagy maternális immunitásnak. Az anyai immunitás egy passzív védelmi forma, gyakorlatban ez annyit jelent, hogy van egy adott mennyiség, ami bekerül a kiskutyába, és a választást követően nem pótlódik többé, csak fogyatkozik.

Miért fogy? Egyrészt találkozhat a szervezet az adott kórokozókkal. Ilyenkor a vérben keringő ellenanyagok ellátják feladatukat, megvédik az állatot, de eközben elhasználódnak. Másrészt van egy bizonyos „élettertamuk”, ami után tönkremennek és lebomlanak.

Ez a fogyás (ha a környezeti hatásokat minimálisra csökkentjük is) átlagosan kb. 12-14 hetes korban jut el olyan szintre, hogy már nem képes megvédeni a szervezetet az anyai ellenanyag szint.

Azonban lehetnek olyan esetek, amikor az maternális védelem alapból gyengébb, pl. rossz körülmények között tartott, vagy akár oltatlan anyáktól származó almok, ilyenkor az induló készlet kevesebb vagy nem olyan sokoldalú. Illetve a fogyatkozás gyorsabb lehet (kóbor kölykök, oltatlan kutyákkal (potenciális hordozókkal) történő érintkezés, „hazavittük a betegséget cipőtalpon”, stb.).

Összességében - laboratóriumi vizsgálatok nélkül - nem mondható meg biztosan, hogy egy kiskutya, egy adott életkorban milyen szintű védelemmel rendelkezik az külön-külön az egyes fertőző betegségekkel szemben.

A vakcina szerepe a tartós védettség létrehozásában

Az immunrendszer szintjén ugyanaz a folyamat játszódik le egy vakcina beadását követően mintha a „vad” kórokozóval találkozna. A különbség annyi, hogy a vakcinákban lévő vírusok, baktériumok, vagy gombák különböző eljárások által elveszítették a megbetegítő képességüket és ezért csak hagyják, hogy legyőzze őket a szervezet.

A vakcinázással az immunitás aktív formáját igyekszünk létrehozni. Az aktív immunitás lényege, hogy az immunsejtek különféle mechanizmusok által felismerik a kórokozókat és megfelelő ellenanyagokat termelnek ellenük. Ez a folyamat első alkalommal történő fertőződése esetén bő egy hét. Azonban a folyamat során keletkeznek memóriasejtek, így újbóli fertőződés során olyan gyors a védekező folyamat, hogy meg sem betegszik az állat.

Azonban a memóriasejtek sem élnek örökké! Ezért szükségesek felnőtt kutyák számára az emlékeztető oltások, hogy ezeknek a sejteknek a számát folyamatosan megfelelően magas szinten tartsuk.

Vakcinázási protokollok legfontosabb szempontjai kiskutyák esetében Miért kell ilyen sok szuri?

Mint azt korábban beszéltük van egyfajta bizonytalanság abban, hogy a kiskutyák milyen szintű védelmet kapnak az anyjuktól és, hogy ez a védelem milyen tempóban fogyatkozik az elválasztást követően. Laboratóriumi vizsgálatokkal persze lehetséges megmérni az aktuális szintet.

A másik fontos szempont, hogy a kölykök képesek elkapni olyan betegségeket is, amiket felnőtt egyedek nem, vagy csak kevésbé, gyakorlatilag a kombinált vakcinák az összes ilyen betegség ellen védenek.

Ezt a kettőt, ha összevetjük, az oltási protokollnak azt a célt kell szolgálnia, hogy az állat védelmét az anyai immunitásról átállítsa minél hamarabb a saját, „aktív” védekezőképességeire, a lehető legkisebb védtelen időszakot hagyva.

Azonban a hangsúly a bizonytalanságon van, hogy nem tudjuk, hogy mikor a legoptimálisabb oltani! Ezért az a javaslat, hogy hat, nyolc hetes kortól, két hetes időközökkel oltsunk minden kölyök állatot négy hónapos koráig.

Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon a jogszabályok értelmében ez idő alatt meg kell történnie a veszettség elleni vakcinázásnak (3 és 4 hónapos kor között)!

Ezen elvek, a hazai jogszabályok, és a világ legtöbb kisállat-orvosát tömörítő tudományos egyesület (WSAVA) ajánlásának felhasználásával alakítottuk ki az új vakcinázási protokollunkat.

A változtatás az, hogy a csupán parvovírus elleni vakcinákat felváltottuk kombinált vakcinával és a negyedik oltás az első veszettség oltás mögé került.

Ezt követően a veszettség elleni ismétlő oltás napjához viszonyítva évente kombinált és veszettség oltást egyaránt tartalmazó oltóanyagok használata javasolható. 

Ha felelős állattartó vagy és szereted a kutyádat - márpedig biztosan szereted ha ezt a cikket olvastad és ráadásul végig is olvastad - akkor nem is kérdés, hogy beoltatod-e a kiskutyát e betegségek ellen és hogy utána évente sem fogod sajnálni tőle az ismétlő oltásokat.

Vedd fel velünk a kapcsolatot és kérj egy időpontot, ha eddig nem kapta meg kapta meg ezeket az oltásokat, szó szerint az élete múlhat rajta! --> kapcsolatfelvétel