Mire jó a kórelőzmény?
Amikor a macska állatorvoshoz kerül, az minden résztvevőnek nagy stresszt jelent. A gazdi aggódik a cicájáért, a cica aggódik saját maga miatt, az asszisztens aggódik, hogy meg tudja-e fogni a cicát, az állatorvos pedig aggódik a cica és a kiderítendő betegsége miatt, a gazdi lelkiállapotáért és a saját testi épségéért.
A macska betegségének megállapításához elengedhetetlen a kórelőzmény alapos kikérdezése, megbeszélése a tulajdonossal. Fontos tudnunk a cica általános állapotát, életkörülményeit, normál viselkedését, vagy bármiféle nemrég történt változást.
Első és legfontosabb kérdés a cica származása. A jelenlegi tulajdonos kiscica kora óta ismeri? Kiscicaként honnan került a gazdihoz: menhelyről, családtól vagy tenyésztőtől? A menhelyi cicák kora gyakran bizonytalan, a frissen befogadott, daginak tűnő nőstény macskák sokszor vemhesek!
Az ismeretlen előéletű cicák, amelyeknél felmerül, hogy utcán is éltek egy ideig, nagyobb valószínűséggel hordoznak vírusos betegségeket, mint zártan tartott társaik. A macskák immun hiányos betegségét okozó vírust (FIV = Macska AIDS) és a macska leukémiát okozó vírust (FeLV) labor vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni, de a cica előéletének ismerete sokat segít abban, hogy megállapítsuk, szükségesek-e a tesztek.
A több macskával együtt tartott kiscicák (például nagyobb macska tenyészet) egyéb fertőző betegségeket is hordozhatnak, mint légzőszervi vagy bélrendszeri megbetegedések, külső élősködők.
Mindenképpen figyelembe kell venni a cica aktuális életkörülményeit, legfőképp, hogy „kijárós” vagy „benti”. Bővebben: Macska tartásmódok
A különböző életmódot élő macskák különböző betegségektől szenvedhetnek. A kijárós állatok fertőző betegségeknek is jobban ki vannak téve, valamint bármiféle sérülés érheti őket, amit a gazdi azonnal esetleg észre sem vesz (például verekedés okozta tályog az eset után néhány nappal okoz látványos panaszokat).
Az egészség megőrzésének fontos eleme a megfelelő védőoltások naprakész beadatása. Amennyiben a cica első alkalommal jár az adott állatorvosi rendelőben, mindenképpen vinni kell az oltási könyvet, vagy jelezni, ha még nem kapott semmiféle védőoltást. A vakcinázás nagyban csökkenti a fertőző betegségek terjedését a macska populációban, és az adott egyedet is megvédi.
Figyelmet kell fordítani a külső és belső élősködők elleni védekezésre is, különösen kint tartott cicáknál. Sajnos a bent lakó cicák sincsenek biztonságban megfelelő hatóanyagú készítmények nélkül, ugyanis a gazdik behurcolhatják a betegségeket, parazitákat. A megfelelő szer kiválasztásában bátran kérjék állatorvosuk tanácsát!
Otthoni normál körülmények között könnyen megfigyelhető a cica viselkedése. Minden macska külön egyéniség, de az átlagos macskaviselkedéstő való bármilyen gyanús eltérés árulkodó lehet. Mindig érdemes beszámolni a legjelentéktelenebbnek tűnő változásról is!
Rengeteg betegség kötődik ahhoz, hogy mit eszik a cica. Számításba kell venni azokat, amiket a tulajdonos ad kedvencének, de nem feledkezhetünk meg azokról, amik a környezetben találhatóak, és alapvetően nem macskáknak szánt dolgok. Megkönnyíti az állatorvos dolgát, ha a gazdi fel tudja sorolni a macskája által fogyasztott tápokat, táplálék kiegészítőket. Egyes tünetek felmerülésekor számításba kell venni a háztartásban előforduló növényeket, tárgyakat, amiket a cica elfogyaszthatott, például gyomor- bélrendszeri panaszok esetén, vagy mérgezés gyanújakor.
Az eleség minősége mellett nagyon fontos az elfogyasztott mennyiség is. Számos betegség első tünete az étvágy csökkenése. Ha több macskát tartanak együtt, és az állatok közösen étkeznek, gyakran nehéz felfedezni egy-egy cica étvágytalanságát, hiszen a kirakott eleség biztosan elfogy.
Szintén emésztőrendszeri panaszokat feltételezhetünk, ha hányás, hasmenés jelentkezik. Több együtt tartott macska esetén fontos megfigyelni, hogy melyik cica produkálta ezeket. Kint tartott macskáknál sajnos gyakran nincs információ a bélsárról. Ha hasmenéses panaszokkal érkezik egy cica az állatorvoshoz, nagy segítség, ha a gazdi egyből mintát is tud hozni a hasmenéses bélsárból, mivel ezt a mintát laborba küldve előbb juthatunk diagnózishoz és választhatunk célzott kezelést.
Bizonyos betegségek az étvágy kóros növekedését okozzák. Nem szabad abba a hibába esni, hogy ha egy állat sokat eszik, akkor biztos nincs semmi baja. A cukorbetegség korai stádiumában és pajzsmirigy túlműködés esetén is látványosan megnövekedhet az étvágy.
Gyanúra ad okot, ha a cica eszik rendesen, jó étvággyal, mégis fogyogat. Ennek oka lehet felszívódási zavar, vagy túlzott felhasználás; esetleg az említett cukorbetegség vagy pajzsmirigy túlműködés, illetve bizonyos típusú daganatos megbetegedések.
Az elhízottság a macskák körében is általános probléma, ami komoly másodlagos betegségeknek teszi ki a kedvenceinket.
A macska súlyát érdemes nyomon követni az élete során, és minden megmagyarázhatatlan változást közölni az állatorvossal.
A macskák ivási szokásai gyakran nehezen nyomon követhetők. Az észrevehetően megnövekedett vízfogyasztás korai jele lehet többféle komoly betegségnek. A betegségek kimenetelét nagymértékben befolyásolja, hogy melyik stádiumban sikerült diagnosztizálni, így már az első gyanús jelről is szólni kell az állatorvosnak!
Fontos megemlíteni, ha korábban esetleg érzékeny volt a cica valamilyen gyógyszerre, esetleg allergiás reakciót váltott ki a beadása. A túlérzékenységi reakciók általában jelezve vannak az oltási könyvben vagy a régebbi kórlapokon is.
Ha a cica rendszeresen szed valami gyógyszert, mindenképpen meg kell beszélni, hogy az újonnan javasolt gyógyszer milyen kölcsönhatásba kerülhet a másikkal.
Mielőtt a macska hordozója kinyílik, a vizsgálat megkezdése előtt talán a legfontosabb kérdés: „Hogy viseli a cica az állatorvosi vizsgálatot?” A legtöbb esetben tudjuk kezelni a félős, menekülős, támadó macskákat is, de mindenképpen előre jelezni kell az állatorvosnak és az asszisztensnek, hogy mire számíthatnak.
