A következőkben nem csak a kórokról, tünetekről írunk, hanem a betegséggel kapcsolatos hatályban lévő törvényekről, jogi teendőkről, emellett arról, hogy a felelős állattartónak milyen kötelezettségei vannak.
Mi okozza a veszettséget?
A veszettség kórokozója egy vírus (Lyssavírus), mely heveny agy- és gerincvelőgyulladást okoz és szinte minden esetben halállal végződik, hatásos gyógymód nem ismert.
Magyarországon a leggyakrabban előforduló forma, az ,,urbanus” veszettség, amit házi állatok (kutyák, macskák) terjesztenek és tartanak fent, ennek megelőzésére kötelező vakcinázás van érvényben.
Gyakorlatilag az összes melegvérű állat fogékony a vírusra: a kutya, szarvasmarha, juh, kecske, ló, denevér stb. Viszont különösen érzékeny a macska, róka, sakál, ellenben az ember és a madár kevésbé fogékony a betegségre, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudnak megfertőződni.
A fertőzés menete:
A vírus nyállal ürül, ezért a fő fertőzési forrás a harapás, de emellett, ha nyál jut bármilyen bőrsebbe (pl. állatorvosnál szájüregi vizsgálat során), akkor is be tud jutni a vírus a szervezetbe.
A vírus 1-2 hétig a fertőzés helyén marad az izomszövetben, majd a perifériás idegeken keresztül eljut a gerincvelőbe, agyvelőbe, ahol heveny gyulladást okoz. Ezután szintén az idegek mentén visszavándorol a szervezet különböző részeibe, főként a nyálmirigybe, de ezenkívül a szaruhártyába, barna zsírszövetbe és akár a magzatba is, tehát a vírus nem jut be a vérkeringésbe.
A nyálmirigyben jelentős mennyiségű vírus telepszik meg. Fontos tudni, hogy a vírus a klinikai tünetek megjelenése előtt is ürülhet a nyállal! Egyébként kismértékben ürülhet még vizelettel és tejjel is, de addigra az állat általában már elpusztul.
Tünetek
Nehezíti a veszettség diagnosztizálását, hogy viszonylag hosszú a lappangási időszak,ami 2 héttől akár 2-3 hónapig is terjedhet. A vírus bejutásának (pl. harapás) helye is befolyásolja a lappangási időt, minél közelebb van a fejhez, azaz a központi idegrendszerhez, annál hamarabb jelennek meg a tünetek.
Ha ezeket a tüneteket tapasztalod egy állaton, mindig gondolj a veszettségre:
- viselkedés megváltozása: vadállat ember közelébe jön/támadó magatartást mutat
- agresszivitás
- bénulás
- nyálzás
- nyelési zavarok
- rendellenes étvágy
- rekedt hang
Kórjelzés
Mivel a vírus a központi idegrendszerben szaporodik, az agy szövettani vizsgálatával lehet teljes bizonyosággal kimutatni. Ezért nagyon fontos, hogy a veszettségre gyanús állatokat minden esetben be kell küldeni a nemzeti referencia laborba, ahol el tudják végezni ezeket a vizsgálatokat.
Jogszabályi vonatkozások
Jogszabály írja elő, hogy minden állampolgárnak kötelessége a veszettségre gyanús állatot bejelenteni!
Jogszabály szempontjából 3 különböző fogalomról beszélhetünk.
Mit értünk veszettségre gyanús állat alatt?
Veszettségre gyanúsnak nevezzük, ha az állat a veszettség klinikai tüneteit mutatja, vagy tünetmentes, de veszettségre gyanús állat marta meg, továbbá természetellenesen viselkedő, illetve embert támadó vadállat. A veszettségre gyanús állatokat amennyiben nincs lehetőség 90 napig hatósági megfigyelés alá helyezni, ki kell oltani az életüket.
Abban az esetben, ha pl.: vadon élő sakálról, rókáról vagy utcán kóborló, gazda nélküli kutyáról van szó, az állatot ki kell lőni és a tetemet víruskimutatás céljából vizsgálatra küldeni.
Miben különbözik a veszettség fertőzöttségre gyanús állat?
Ebben az esetben 90 napon belül veszett, vagy veszettségre gyanús állattal érintkezett. Mivel a lappangási idő 90 nap is lehet, ezért ez idő alatt ezeket az állatokat elkülönítve kell tartani, és figyelni a tünetek megjelenését.
Mit jelent a veszettség szempontjából aggályos állat?
Az előbb említett 2 kategóriába nem sorolható és embert támadt vagy harapott emlősállat, ezenkívül olyan kutya, aki nem részesült az életkorának megfelelő veszettség elleni védőoltásban. Az állatorvosok ez utóbbival találkozhatnak a leggyakrabban a mindennapi munka során. 14 napi hatósági megfigyelés után a kutyákat a tulajdonos költségére meg kell jelölni microchippel, és ha nem volt oltva, 2 hét elteltével veszettség elleni védőoltással kell ellátni.
Megelőzés, védekezés
Fontos jogszabályi kötelezettség minden ebtartó számára, hogy a kutyáját 3 hónapos kora után 30 napon belül veszettség ellen beoltassa, majd 6 hónapon belül, ezután évente újraoltassa. Az állatorvos csak és kizárólag chippel ellátott kutyát olthat be, amit a chip adatbázisban köteles rögzíteni.
A kölyökkutyák védőoltásairól részletesebben ebben a cikkben olvashatsz: Kölyökkutyák oltási programja
A lehetséges emberi fertőzésnél megakadályozható a betegség kialakulása, ha a veszettség elleni védőoltás sorozatot a fertőződés után mihamarabb megkapja az ember.
A legfontosabbak:
- Megelőzés: kötelező védőoltás évente a kutyádnak!
- Kinti cicának ajánlott a veszettség elleni oltás
- Szelíd, furcsán viselkedő vadállathoz (róka, denevér, sakál) véletlenül se nyúlj!
- Ha idegrendszeri tüneteket mutató, furcsa viselkedésű rókát, kóbor kutyát, macskát találsz, hívd az illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy a Nébih-et a +36 80 263 244 telefonszámon!
- Ha kutya, macska, vagy egyéb vadállat megharap, azonnal fordulj orvoshoz!
A veszettségről és az elsődleges teendőkről tovább olvashatsz a Nébih hivatalos oldalán:
- 1/2Nébih portál - veszettség
- 1/2Újabb veszettséggel fertőzött állat ‒ ezúttal emberre is támadt
